Címke: Szegedi Füvészkert

  • Rekordmennyiségű eső áztatta Szegedet októberben: megduzzadt a Füvészkert patakja

    Rekordmennyiségű eső áztatta Szegedet októberben: megduzzadt a Füvészkert patakja

    SzKT
    hirdetés

    Régen esett annyi eső Szegeden és környékén, mint idén októberben – számolt be a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. A hónap során mért 50,8 milliméteres csapadékmennyiség látványosan megemelte a Japánkert patakjának vízszintjét is.

    A szakemberek emlékeztetnek: bár az utóbbi évek súlyos aszályai hatalmas figyelmet kaptak, a mérések kezdete óta regisztrált legszárazabb hazai év nem a májusi vagy a közelmúltbeli időszakhoz köthető, hanem 2000-hez, amikor mindössze 203,3 milliméter csapadék hullott.

    Hirdetés
    hirdetés

    Így alakult a 2026-os csapadékmennyiség Szegeden

    A Füvészkert részletes adatai alapján az év első tíz hónapjában (január 1. és október 31. között) összesen 335,2 milliméter eső esett a területen. A havi bontás az alábbi képet mutatja:

    • Január: 71,8 mm
    • Február: 34,4 mm
    • Március: 26,8 mm
    • Április: 7,5 mm
    • Május: 62,4 mm
    • Június: 56,1 mm
    • Július: 11,5 mm
    • Augusztus: 2 mm
    • Szeptember: 11,9 mm
    • Október: 50,8 mm

    Bár ezzel a mennyiséggel a szegedi kert országos viszonylatban nem került a legrosszabb helyzetbe, az 1991–2020-as évek 534 milliméteres sokéves átlagától jócskán elmarad. A statisztikák azt is mutatják, hogy az elmúlt öt évből csupán egyetlen esztendő (2023) volt az átlagosnál nedvesebb, a többi mind aszályosabbnak bizonyult.

    Mióta érezni a klímaváltozást?

    A szakemberek rámutatnak: míg korábban a nedves és a száraz évek ritmikus váltakozása volt a jellemző, manapság a hőmérséklet emelkedésével a párolgás olyan mértékben megnőtt, hogy még egy „tankönyvi” csapadékmennyiség mellett is relatíve vízhiányos állapot alakulhat ki. Ezt a folyamatot a táji szintű vízvesztés – a vízlevezető csatornák, a mélyülő folyók, a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése – és a megváltozott széljárás is jelentősen fokozza.

    Érdekes jelenség az is, hogy a téli félév csapadékmennyisége Szegeden és az ország déli, délnyugati határvidékein nem csökken, sőt, inkább növekvő tendenciát mutat, ami egy mediterrán jellegű hatásra utal. A tenger távolsága és a néha előforduló zord (időnként -15, -19 fokos) telek miatt azonban Szeged környéke sosem válik igazi mediterrán tájjá.

    Víz alá került a Japánkert sziklavilága

    Az októberi esőzések legszemléltetőbb példáját a Füvészkert gyönyörű Japánkertje nyújtja. Míg a korábbi szárazabb időszakokban a meder kövei és sziklái szinte teljesen kilátszottak, az őszi esők hatására most minden elem víz alá került, visszaadva a patak eredeti, élettel teli hangulatát.

  • Fészkelő baglyok, gólyák és ritka rovarok: madárbarát oázis a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

    Fészkelő baglyok, gólyák és ritka rovarok: madárbarát oázis a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

    SzKT
    hirdetés

    Komoly hagyományai vannak a madarak megfigyelésének és védelmének a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A mesterségesen kialakított, mégis természetközeli élőhely számtalan állatfajnak biztosít ideális életfeltételeket.

    Marián Miklós, a Magyar Madártani Egyesület tagja már a ’70-es évektől végzett itt ornitológiai megfigyeléseket. Emlékét a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma mellett Simor Márton szobrászművész alkotása őrzi.

    Hirdetés
    hirdetés

    Madárbarát megoldások és búvóhelyek a kertben

    A látogatók a Füvészkertben megismerhetik azokat a fákat és cserjéket, amelyek ideális táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyet jelenthetnek a madaraknak és más hasznos állatoknak.

    A bemutatott praktikák és eszközök segítségével bárki sikeresen a saját kertjébe csábíthatja az állatokat. A kertben többek között megtalálható:

    • Többféle madárodú-típus (az odúlakó madarak megtelepedését több mint ötven, fákra helyezett mesterséges odú segíti),
    • Békabunker,
    • Sünlak,
    • Denevérodú,
    • Peleodú.

    Egyedülálló fajgazdagság: a baglyoktól a hőscincérig

    A nyitott szemmel és csendben járó látogatók igazi ritkaságokat pillanthatnak meg a séta során. Egy régi kéményen például több évtizede fészkel a fehér gólya. Rendszeresen látható itt bakcsó és szürkegém, míg az erdei fülesbagoly és a macskabagoly a területen fészkel.

    A vízi világot a tavak és csatornák lakói, a mocsári teknős és a vízisikló képviselik, a békák közül pedig az erdei- és a kecskebékák hangos brekegése jelzi a jelenlétüket.

    Gazdag rovar- és emlősvilág

    A változatos élőhelyeknek köszönhetően a rovarvilág rendkívül fajgazdag: vízi, vízparti, réti, pusztai és erdei fajok egyaránt jelen vannak. Megfigyelhetők szarvasbogár fajok, a nagy hőscincér, különféle szitakötők, valamint lepkék – köztük a kardoslepke és a fecskefarkú lepke is.

    Az emlősök ritkábban pillantható meg, de vörös mókussal, mogyorós pelével és erdei egérrel is találkozhatnak a látogatók, a denevérek pedig több fajjal képviseltetik magukat.

  • A csöndes szemlélődés művészete: A japánkertek titkai és az őszi Momiji a Szegedi Füvészkertben

    A csöndes szemlélődés művészete: A japánkertek titkai és az őszi Momiji a Szegedi Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    Több mint 1200 éves múltra tekint vissza a japán kertkultúra, amely nem a pompáról és a fényűzésről, hanem a természet iránti mély tiszteletről, a befelé fordulásról és a lelki megújulásról szól. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertje október 24-én hagyományos őszi ünnepével, a Momijivel várja a látogatókat, ahol szakvezetéses sétán és esti mécseses világítás mellett fedezhetjük fel a japánkert egyedülálló szimbolikáját.

    A japánkertek gyökerei az időszámításunk szerinti 5–6. századra nyúlnak vissza. Kialakulásukra erősen hatott a kínai tájképfestészet, valamint a buddhista és sintoista filozófia. A sintoista vallás szerint a természeti elemekben istenek lakoznak, így a természet iránti alázat formálta meg a kertépítés alapvető komponenseit: a vizet, a fákat, a sziklákat, a dombokat és a finom, fehér homokot.

    Hirdetés
    hirdetés

    A 12. századra végleg megszilárdult az a szemlélet, amely szerint a kert a belső elcsendesedés és a meditáció helye. A későbbi évszázadokban, a Kamakura- és a Muromacsi-korban a zen buddhizmus hatására a japánkert összetett jelképrendszerré vált: benne minden egyes kőnek, növénynek és ösvénynek pontos gyakorlati és filozófiai jelentése van, semmi sem kerül véletlenül a helyére.

    A japánkertek négy alapelve

    A klasszikus japán kertépítészet négy szigorú, mégis szerves elvet követ, amelyek éles ellentétben állnak a szimmetriára épülő európai barokk kertekkel:

    1. A szimmetria kerülése: A tengelyes elrendezés helyett páratlan számú elemmel és elmozdított hangsúlyokkal teremtenek természetes egyensúlyt.
    2. Miniatürizálás: A kert egy nagyobb táj kicsinyített mása, ahol egy kőcsoport hegyvonulatot, a gereblyézett kavicsmező pedig tengerfelszínt jelenít meg.
    3. Rejtés: A kert szépsége nem tárul fel egyetlen pillantásra; az ösvényen haladva, lépésről lépésre mutatja meg újabb részleteit.
    4. Kölcsönzött táj: A kerten kívüli környezet – egy távoli fa, domboldal vagy háttér – tudatosan a belső kompozíció részévé válik.

    A japánkertek elengedhetetlen szimbóluma az ujjas vagy japán juhar. Finom, mélyen tagolt levelei aprólékos textúrát adnak, őszi lombszíneződése pedig a kert éves csúcspontja. A japán kulturális tradícióban az őszi lombhullás és színeződés ünneplése legalább akkora jelentőségű, mint a tavaszi cseresznyevirágzás. (Magyarország legelső japánkertje egyébként 1928-ban létesült Zuglóban, és mindmáig látogatható.)

    Lótuszos tó és Tori kapu: A szegedi japánkert varázsa

    Az SZTE Füvészkertjének japánkertje 2015-ben jött létre, és stílusát tekintve két nagyobb egységre tagolódik:

    • A paradicsomi kert: A lótuszos tó és környezete az úgynevezett paradicsomi kertek mintájára épült. A Keleten szentként tisztelt lótusz a megtisztulás jelképe, a tóban található szigetek pedig az öröklét világát szimbolizálják. A „teknős szigeten” tradicionális kőlámpás áll, míg a tó hátsó részén húzódó „daru sziget” keskeny sávja egy ligetes területen vezet keresztül.
    • A szellemi világ átjárója: A másik nagy egységet patakokkal tagolt szigetek alkotják. Ide a vörös színű Torii kapun keresztül léphetünk be, amely a shinto vallásban az anyagi és a szellemi világ közötti átjárót jelképezi. A sétaösvényt japán lámpások és formára nyírt örökzöldek kísérik.

    A szegedi gyűjtemény botanikai szempontból is páratlan: a mintegy 40 fajból álló bambuszgyűjtemény mellett megtalálható itt a japán dérbabér, a japán babérsom, a szentfa, a japán sarlófenyő és a japán erdeifenyő is. Tavasszal először a japán kajszi, majd a japán díszcseresznyék rózsaszín virágzása nyújt lenyűgöző látványt.

    Október 24-én Momiji ünnep a Füvészkertben

    Azok a látogatók, akik kíváncsiak arra, miként festette vörösre az ősz a szegedi japánkert lombkoronáját, október 24-én személyesen is átélhetik a hangulatot. Az SZTE Füvészkertje 10.00 és 19.00 óra között rendezze meg a hagyományos Momiji programot.

    A rendezvény keretében 10.00 és 14.00 órai kezdettel Gál Tamás kurátor tart szakvezetéses sétát a japánkertben. Késő délutántól egészen a zárásig pedig mécsesek és sejtelmes lámpások világítják majd meg a kert sétaútjait, különleges atmoszférát teremtve az esti elcsendesedéshez.

  • Ezeréves keleti hagyomány Szegeden: a bonsai-nevelés titkait mutatják be a Füvészkertben

    Ezeréves keleti hagyomány Szegeden: a bonsai-nevelés titkait mutatják be a Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    Egy apró tálba zárt, élő műalkotás, amelyben több mint ezer év keleti hagyománya, a természet elcsendesedése és az emberi alkotóvágy találkozik: október 24-én a bonsaiok különleges világa mutatkozik be a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A látogatók Imre György díjnyertes gyűjtő egyedülálló, hazai őshonos fákból nevelt alkotásait csodálhatják meg, és első kézből kaphatnak szakmai tanácsokat az élő szobrok gondozásához.

    A bonsai nem csupán egy különleges szobanövény vagy kertészeti formatervezés, hanem a képzőművészet és a botanika egyik legösszetettebb találkozása. A kifejezés japánul szó szerint „tálban nevelt növényt” jelent, ám a filozófiai és művészeti felfogás szerint sokkal inkább „tájba foglalt természetet” szimbolizál.

    Hirdetés
    hirdetés

    A szamurájok önuralmától a meditációs elcsendesedésig

    A bonsai gyökerei a 6–9. század közé nyúlnak vissza, amikor a kínai penjing művészetét buddhista szerzetesek és követeik közvetítésével vették át a japánok. A Zen buddhista szerzetesek számára a miniatűr fák a belső elcsendesedést, a természet örök körforgásának megfigyelését és a múlékonyság elogadását szolgálták.

    Később a szamurájok körében is rendkívül megbecsült tevékenységgé vált a bonsainevelés. Az apró növények gondozása számukra a teremtést és a fegyelmet jelképezte – egyetlen figyelmetlen vágás vagy hibás mozdulat ugyanis évekre tönkretehette a gondosan formált koronát, így a fa alakítása a tökéletes önuralom és a belső fejlődés jelképévé vált.

    Hazai tölgyek és juharok tálba zárva

    A legtöbb emberben a bonsaiokról a trópusi vagy mediterrán környezetből származó, bolti importnövények képe él. Imre György gyűjtő – aki 2016-ban elnyerte a magyarországi Új Tehetségek versenyt – azonban teljesen más megközelítést alkalmaz.

    A szakember nem távoli éghajlatról behozott alapanyagokkal dolgozik, hanem a hazánkban őshonos fafajokból neveli apró remekműveit. Gyűjteményében többek között mezei juharok, tölgyek és erdeifenyők öltenek miniatűr formát.

    A tíz éve bonsaiokkal foglalkozó gyűjtő számára ez a hivatás a lelassulásról és a harmóniáról szól. Egy-egy alkotás formálása éveken át tart, ám végleges állapotról sosem beszélhetünk: az alapanyag egy élő, lélegző növény, amely folyamatosan változik, növekszik és reagál a gondoskodásra.

    Egész napos kiállítás és szaktanácsadás a szegedi Füvészkertben

    Azok a látogatók, akik szeretnének betekintést nyerni abba, hogyan válik egy természetben gyűjtött vagy faiskolában nevelt alapanyagból – gyökér- és lombmetszéssel – lenyűgöző bonsai, élőben is találkozhatnak a mesterrel.

    Október 24-én, csütörtökön 10 órától 17 óráig Imre György kiállítással, bemutatóval és gyakorlati tanácsokkal várja a növénybarátokat az SZTE Füvészkertben. A rendezvény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a kezdő és haladó kertbarátok választ kapjanak a metszéssel, átültetéssel és teleltetéssel kapcsolatos kérdéseikre. A részletes program itt olvasható.

  • Tök jó hét a Füvészkertben: töklámpások, különleges kóstolók és a nagydobosi sütőtök titkai

    Tök jó hét a Füvészkertben: töklámpások, különleges kóstolók és a nagydobosi sütőtök titkai

    SzKT
    hirdetés

    Igazi őszi hangulat és élményalapú tanulás várja a gyerekeket a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, ahol hétfő óta tart a népszerű „Tök jó hét”. A szervezők rengeteg óvodás és iskolás csoportot fogadtak már, a programokon pedig a tökfélék lenyűgöző sokszínűségével, régi ízekkel és nem mindennapi növényekkel ismerkedhetnek meg a legkisebbek.

    A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének beszámolója szerint a fiatal látogatók nemcsak töklámpásokat faraghatnak, hanem különleges finomságokat – például tökös kókuszgolyót, tökös kevert piskótát és hamisítatlan sült tököt – is kóstolhatnak az interaktív foglalkozásokon.

    Hirdetés
    hirdetés

    Nagydobosi parázstök kontra sonkatök

    A program során a gyerekek megtudhatták, hogy a nagyszülők kertjében egykor nem a ma elterjedt sonkatök, hanem a klasszikus Cucurbita maxima, azaz a nagydobosi sütőtök (más néven parázstök) termett.

    • Ez a jellegzetes, lapított gömb alakú, ezüstszürke héjú és élénknarancssárga húsú fajta arról híres, hogy a hideg és a fagy hatására a benne lévő keményítő cukorrá alakul. Emiatt sütés után rendkívül édes, mézes és omlós textúrát ad.
    • Bár a boltok polcait a könnyebb adagolhatóság miatt ma már a bézs színű, hosszúkás kanadai sonkatök uralja, az igazi, nosztalgikus sült tök ízt továbbra is a nagydobosi fajta őrzi.

    Természetes szivacs és a gyerekek „kedvence”

    A botanikus kert munkatársai a világon létező több mint 100-150 termesztett tökfajta közül több érdekességet is kézzelfoghatóvá tettek:

    • Luffatök: Ázsiából származó, 2–3 méteresre is megnövő kúszónövény. A héj alatti rostos, szivacsszerű belső szerkezete miatt kiváló minőségű, természetes fürdő- és masszázsszivacs készíthető belőle.
    • A tökfőzelék alapja: A szakemberek azt is megmutatták a csoportoknak, pontosan melyik tökfajtából készül a menzákról és otthonról jól ismert eledelük, a tökfőzelék.
  • Galagonya, csipkebogyó és homoktövis: a téli kamra kincseit mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

    Galagonya, csipkebogyó és homoktövis: a téli kamra kincseit mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

    SzKT
    hirdetés

    Sikeresen zárult a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének idei utolsó gyógynövényes túrája. A tematikus séta során Rigó Angéla gyógynövény-technológus azokat a fákat és cserjéket mutatta be az érdeklődőknek, amelyek ősszel érlelik értékes terméseiket, így nemcsak az otthonok természetes díszei, hanem a téli kamrák immunerősítő kincsei is lehetnek.

    Az őszi időszakban a természet csodálatos színpompával és gazdag terméskínálattal ajándékozza meg a kirándulókat. A Füvészkert szakértője részletesen ismertette a legnépszerűbb és leghasznosabb gyógynövények gyűjtési, valamint felhasználási lehetőségeit.

    Hirdetés
    hirdetés

    Szörpök, teák és vitaminbombák az őszi erdőből

    A séta során kiemelt szerepet kaptak a szezon legfontosabb vadon termő gyógynövényei és termései:

    • Galagonya: A szív és a keringési rendszer védelmezőjeként ismert növény terméséből nemcsak gyógytea, hanem ízletes szörp és alkoholos tinktúra is készíthető.
    • Csipkebogyó: A legtöbben a hagyományos hecsedlilekvárról ismerik, de a C-vitaminban gazdag húsát teákhoz, szörpökhöz és különleges, ízletes levesekhez is széles körben felhasználhatjuk.
    • Homoktövis: Igazi természetes immunerősítő szupertáplálék. Rendkívül magas vitamintartalmával, értékes fitotápanyagaival és erős antioxidáns tulajdonságaival a téli fertőzések elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze.
    • Komlótoboz: A népi gyógyászatban és a modern hatóanyag-ismeretben a nyugodt közérzet, a pihentető alvás és a menopauza komfortjának támogatására használják, emellett kedvezően hat a koleszterinegyensúlyra és az étvágyra is.

    A lábunk alatt is ehető kincsek rejtőznek

    Rigó Angéla felhívta a figyelmet arra is, hogy a cserjék mellett érdemes a talajközelre is figyelni: az ősz folyamán még javában tart a lándzsás útifű és a fekete nadálytő szezonja, de számos olyan gyógy- és fűszernövény is gyűjthető még, amelyek kiválóan hasznosíthatók a mindennapi konyhában.

  • Klímatűrő és fenntartható kert: Előadás a szegedi Füvészkertben

    Klímatűrő és fenntartható kert: Előadás a szegedi Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    A fenntartható kert kialakítása otthoni környezetben is megvalósítható. A permakultúra szemlélete szerint a kert nem csupán termelési felület, hanem egy összetett élő közösség, ahol a növények, rovarok és madarak kölcsönhatása segít fenntartani a természetes egyensúlyt.

    Barna János, a Mediterrán Farm szakértője rámutatott: a fenntartható működés alapja az életközösségek felépítése. A helyi élővilágot és a biodiverzitást leginkább őshonos fajok ültetésével támogathatjuk – mint például a vajszínű ördögszem, a terjőke kígyószisz, a pukkanó dudafürt, a mezei varfű vagy a közönséges gyújtoványfű.

    Hirdetés
    hirdetés

    A szakember kiemelte, hogy a funkcionális megoldásoknál is érdemes klímareziliensebb növényeket választani. Jó példa erre a tornácok árnyékolása, ahol a manapság divatos kivi helyett a hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodó szőlő jelent fenntarthatóbb alternatívát. A természetes folyamatok beengedése hosszú távon a növényvédelemben és a talajélet megőrzésében is segít.

    Az érdeklődők a fenntartható kerti növényekről és a gyakorlati módszerekről részletesebben is tájékozódhatnak október 6-án 17 órakor a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, a Kertbarát Kör találkozóján, ahol Barna János tart előadást.

  • Föld nélkül, fák ágain lebegve élnek a szegedi Füvészkert trópusi ritkaságai

    Föld nélkül, fák ágain lebegve élnek a szegedi Füvészkert trópusi ritkaságai

    SzKT
    hirdetés

    Nem a földben vagy virágcserépben gyökereznek, hanem a levegőben lógva, faágakra függesztve élnek a szegedi SZTE Füvészkert legújabb látványosságai. A trópusi üvegházban, a lepkekertben és az orchideaházban a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek a szakállbroméliákkal, más néven Tillandsiákkal.

    A broméliafélék családjába tartozó növényeknek több mint 600 botanikai fajuk és számtalan hibridjük ismert. Érdekesség, hogy nevüket a növényrendszertan atyjától, Linnétől kapták, aki egy 17. századi svéd orvos-botanikusról, Dr. Elias Tillandzról nevezte el őket – utalva a férfi rendkívüli szomj- és éhségtűrésére, valamint a növények szívós alkalmazkodóképességére.

    Hirdetés
    hirdetés

    Élet a levegőben

    Az Amerikában őshonos Tillandsiák a síkvidéki esőerdőktől a sivatagokon át egészen az Andok magas csúcsaiig megtalálhatók. A legtöbb faj fán lakó (epifita) életmódot folytat: apró, fonalszerű gyökereiket nem a tápanyag felvételére, hanem kizárólag a kapaszkodásra használják.

    A túlélésük kulcsa a leveleiket borító mikroszkopikus pikkelyszőrök millióiban rejlik, amelyek segítségével az esőből és az éjszakai harmatból veszik fel a vizet, valamint a tápanyagokat. Ezek a szőrök adják a növények jellegzetes, ezüstös-szürke árnyalatát is. Virágzás idején sok faj levele látványos vörösre vált, hogy magára vonzza a beporzó rovarok figyelmét.

    A különleges, fűre, pamacsra vagy éppen sündisznóra emlékeztető formájú szakállbroméliák ezen a héten még megtekinthetők a szegedi Füvészkert trópusi lepkekertjében és orchideaházában.

    Különleges szakállbroméliák láthatók a szegedi Füvészkertben
    Fotó: Zalatnai Márta
    Különleges szakállbroméliák láthatók a szegedi Füvészkertben
    Fotó: Zalatnai Márta
  • A méhek világa tárult fel a Szegedi Füvészkertben

    A méhek világa tárult fel a Szegedi Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    Rengeteg élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik szombaton ellátogattak a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjébe a Méhek napja alkalmából rendezett programra – számolt be az eseményről az intézmény. A gyerekek és a felnőttek egy tízállomásos interaktív útvonalon gyűjthették a pecséteket, miközben betekintést nyerhettek a méhek és a méhészkedés lenyűgöző világába.

    A kilátogatók közelebbről is megismerkedhettek a méhek életterével, a méhanyával, a kaptár természetes védőpajzsaként ismert propolisszal, a méhészkedés hagyományos eszközeivel, valamint a méhészeti termékek gyógyhatásaival.

    Hirdetés
    hirdetés

    A rendezvényen az Ambrózy Béla Báró Méhész és Környezetvédő Egyesület tagjai személyes tapasztalataikat is megosztották az érdeklődőkkel. Meséltek többek között arról, milyen érzés több tízezer méh között dolgozni, milyen súlyos egy mézzel teli kaptár, megismeri-e a méhész a saját rovarait, mekkora munka rejlik egyetlen üveg méz mögött, és felidézték a névadó Ambrózy báró munkásságát is.

    méhek világa szeged
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
    méhek világa szeged
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert