Rekordmennyiségű eső áztatta Szegedet októberben: megduzzadt a Füvészkert patakja

TISZA HÍRCENTRUM | Cikk feltöltve:

| rovat
Rekordmennyiségű eső áztatta Szegedet októberben: megduzzadt a Füvészkert patakja
Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert / Facebook

Régen esett annyi eső Szegeden és környékén, mint idén októberben – számolt be a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. A hónap során mért 50,8 milliméteres csapadékmennyiség látványosan megemelte a Japánkert patakjának vízszintjét is.

A szakemberek emlékeztetnek: bár az utóbbi évek súlyos aszályai hatalmas figyelmet kaptak, a mérések kezdete óta regisztrált legszárazabb hazai év nem a májusi vagy a közelmúltbeli időszakhoz köthető, hanem 2000-hez, amikor mindössze 203,3 milliméter csapadék hullott.

Így alakult a 2026-os csapadékmennyiség Szegeden

A Füvészkert részletes adatai alapján az év első tíz hónapjában (január 1. és október 31. között) összesen 335,2 milliméter eső esett a területen. A havi bontás az alábbi képet mutatja:

  • Január: 71,8 mm
  • Február: 34,4 mm
  • Március: 26,8 mm
  • Április: 7,5 mm
  • Május: 62,4 mm
  • Június: 56,1 mm
  • Július: 11,5 mm
  • Augusztus: 2 mm
  • Szeptember: 11,9 mm
  • Október: 50,8 mm

Bár ezzel a mennyiséggel a szegedi kert országos viszonylatban nem került a legrosszabb helyzetbe, az 1991–2020-as évek 534 milliméteres sokéves átlagától jócskán elmarad. A statisztikák azt is mutatják, hogy az elmúlt öt évből csupán egyetlen esztendő (2023) volt az átlagosnál nedvesebb, a többi mind aszályosabbnak bizonyult.

Mióta érezni a klímaváltozást?

A szakemberek rámutatnak: míg korábban a nedves és a száraz évek ritmikus váltakozása volt a jellemző, manapság a hőmérséklet emelkedésével a párolgás olyan mértékben megnőtt, hogy még egy „tankönyvi” csapadékmennyiség mellett is relatíve vízhiányos állapot alakulhat ki. Ezt a folyamatot a táji szintű vízvesztés – a vízlevezető csatornák, a mélyülő folyók, a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése – és a megváltozott széljárás is jelentősen fokozza.

Érdekes jelenség az is, hogy a téli félév csapadékmennyisége Szegeden és az ország déli, délnyugati határvidékein nem csökken, sőt, inkább növekvő tendenciát mutat, ami egy mediterrán jellegű hatásra utal. A tenger távolsága és a néha előforduló zord (időnként -15, -19 fokos) telek miatt azonban Szeged környéke sosem válik igazi mediterrán tájjá.

Víz alá került a Japánkert sziklavilága

Az októberi esőzések legszemléltetőbb példáját a Füvészkert gyönyörű Japánkertje nyújtja. Míg a korábbi szárazabb időszakokban a meder kövei és sziklái szinte teljesen kilátszottak, az őszi esők hatására most minden elem víz alá került, visszaadva a patak eredeti, élettel teli hangulatát.

TOVÁBBI CIKKEK