Egy apró tálba zárt, élő műalkotás, amelyben több mint ezer év keleti hagyománya, a természet elcsendesedése és az emberi alkotóvágy találkozik: október 24-én a bonsaiok különleges világa mutatkozik be a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A látogatók Imre György díjnyertes gyűjtő egyedülálló, hazai őshonos fákból nevelt alkotásait csodálhatják meg, és első kézből kaphatnak szakmai tanácsokat az élő szobrok gondozásához.
A bonsai nem csupán egy különleges szobanövény vagy kertészeti formatervezés, hanem a képzőművészet és a botanika egyik legösszetettebb találkozása. A kifejezés japánul szó szerint „tálban nevelt növényt” jelent, ám a filozófiai és művészeti felfogás szerint sokkal inkább „tájba foglalt természetet” szimbolizál.
A szamurájok önuralmától a meditációs elcsendesedésig
A bonsai gyökerei a 6–9. század közé nyúlnak vissza, amikor a kínai penjing művészetét buddhista szerzetesek és követeik közvetítésével vették át a japánok. A Zen buddhista szerzetesek számára a miniatűr fák a belső elcsendesedést, a természet örök körforgásának megfigyelését és a múlékonyság elogadását szolgálták.
Később a szamurájok körében is rendkívül megbecsült tevékenységgé vált a bonsainevelés. Az apró növények gondozása számukra a teremtést és a fegyelmet jelképezte – egyetlen figyelmetlen vágás vagy hibás mozdulat ugyanis évekre tönkretehette a gondosan formált koronát, így a fa alakítása a tökéletes önuralom és a belső fejlődés jelképévé vált.
Hazai tölgyek és juharok tálba zárva
A legtöbb emberben a bonsaiokról a trópusi vagy mediterrán környezetből származó, bolti importnövények képe él. Imre György gyűjtő – aki 2016-ban elnyerte a magyarországi Új Tehetségek versenyt – azonban teljesen más megközelítést alkalmaz.
A szakember nem távoli éghajlatról behozott alapanyagokkal dolgozik, hanem a hazánkban őshonos fafajokból neveli apró remekműveit. Gyűjteményében többek között mezei juharok, tölgyek és erdeifenyők öltenek miniatűr formát.
A tíz éve bonsaiokkal foglalkozó gyűjtő számára ez a hivatás a lelassulásról és a harmóniáról szól. Egy-egy alkotás formálása éveken át tart, ám végleges állapotról sosem beszélhetünk: az alapanyag egy élő, lélegző növény, amely folyamatosan változik, növekszik és reagál a gondoskodásra.
Egész napos kiállítás és szaktanácsadás a szegedi Füvészkertben
Azok a látogatók, akik szeretnének betekintést nyerni abba, hogyan válik egy természetben gyűjtött vagy faiskolában nevelt alapanyagból – gyökér- és lombmetszéssel – lenyűgöző bonsai, élőben is találkozhatnak a mesterrel.
Október 24-én, csütörtökön 10 órától 17 óráig Imre György kiállítással, bemutatóval és gyakorlati tanácsokkal várja a növénybarátokat az SZTE Füvészkertben. A rendezvény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a kezdő és haladó kertbarátok választ kapjanak a metszéssel, átültetéssel és teleltetéssel kapcsolatos kérdéseikre. A részletes program itt olvasható.
