Kategória: Élővilág

  • Galagonya, csipkebogyó és homoktövis: a téli kamra kincseit mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

    Galagonya, csipkebogyó és homoktövis: a téli kamra kincseit mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

    Sikeresen zárult a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének idei utolsó gyógynövényes túrája. A tematikus séta során Rigó Angéla gyógynövény-technológus azokat a fákat és cserjéket mutatta be az érdeklődőknek, amelyek ősszel érlelik értékes terméseiket, így nemcsak az otthonok természetes díszei, hanem a téli kamrák immunerősítő kincsei is lehetnek.

    Az őszi időszakban a természet csodálatos színpompával és gazdag terméskínálattal ajándékozza meg a kirándulókat. A Füvészkert szakértője részletesen ismertette a legnépszerűbb és leghasznosabb gyógynövények gyűjtési, valamint felhasználási lehetőségeit.

    Szörpök, teák és vitaminbombák az őszi erdőből

    A séta során kiemelt szerepet kaptak a szezon legfontosabb vadon termő gyógynövényei és termései:

    • Galagonya: A szív és a keringési rendszer védelmezőjeként ismert növény terméséből nemcsak gyógytea, hanem ízletes szörp és alkoholos tinktúra is készíthető.
    • Csipkebogyó: A legtöbben a hagyományos hecsedlilekvárról ismerik, de a C-vitaminban gazdag húsát teákhoz, szörpökhöz és különleges, ízletes levesekhez is széles körben felhasználhatjuk.
    • Homoktövis: Igazi természetes immunerősítő szupertáplálék. Rendkívül magas vitamintartalmával, értékes fitotápanyagaival és erős antioxidáns tulajdonságaival a téli fertőzések elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze.
    • Komlótoboz: A népi gyógyászatban és a modern hatóanyag-ismeretben a nyugodt közérzet, a pihentető alvás és a menopauza komfortjának támogatására használják, emellett kedvezően hat a koleszterinegyensúlyra és az étvágyra is.

    A lábunk alatt is ehető kincsek rejtőznek

    Rigó Angéla felhívta a figyelmet arra is, hogy a cserjék mellett érdemes a talajközelre is figyelni: az ősz folyamán még javában tart a lándzsás útifű és a fekete nadálytő szezonja, de számos olyan gyógy- és fűszernövény is gyűjthető még, amelyek kiválóan hasznosíthatók a mindennapi konyhában.

  • Mi az az erdőkert, és hogyan hozhatunk létre egyet? – Ingyenes előadás az SZTE Füvészkertben

    Mi az az erdőkert, és hogyan hozhatunk létre egyet? – Ingyenes előadás az SZTE Füvészkertben

    Bár sokan modern fenntarthatósági hóbortnak gondolják, az erdőkertek koncepciója valójában több ezer éves múltra tekint vissza. A trópusokon és hazánk régmúltjában – például a folyók árterein gondozott gyümölcsösökben – már évszázadokkal ezelőtt felismerték a növények többszintű, természetközeli társításának előnyeit. Ezt az önfenntartó és gazdag termést hozó rendszert mutatja be közelebbről az SZTE Füvészkert soron következő előadása.

    Élelemtermő dzsungel katonás ágyások helyett

    Az erdőkert nem egy sötét és átláthatatlan rengeteg, hanem egy nyílt, fényben gazdag, többszintű ökoszisztéma. Ahelyett, hogy a növényeket katonás sorokba rendeznék, a lombkoronaszinttől a lágyszárúakig funkciók szerint társítják őket:

    • Felső és alsó lombkoronaszint: A magas fák épületanyagot, tűzifát és árnyékot adnak, míg az alacsonyabb fák gyümölcsöt teremnek.
    • Cserjék és lágyszárúak: Élelemül, alapanyagként, gyógynövényként vagy dísznövényként szolgálnak.
    • Természetes talajmegújítás: A folyamatosan képződő növényi hulladék mulcsként védi és táplálja a talajt.

    A megfelelően beállt erdőkert alig igényel karbantartást: a sűrű növénytakaró megőrzi a talaj nedvességtartalmát, elfojtja a gyomokat, és olyan sokszínű élőhelyet teremt, ahol a kártevők jelenléte elenyészővé válik.

    Ma délutáni ingyenes előadás a Kertbarát Körben

    Akik szeretnék megtudni, hogyan alakítható ki egy saját erdőkert, milyen növényfajokra van szükség hozzá, és azokat honnan lehet beszerezni, ma délután 17 órakor első kézből kaphatnak választ a kérdéseikre.

    Az SZTE Füvészkertben megrendezésre kerülő Kertbarát Kör vendége Barna János, a Mediterrán Farm szakértője lesz. A rendezvényre a belépés minden érdeklődő számára ingyenes.

  • Klímatűrő és fenntartható kert: Előadás a szegedi Füvészkertben

    Klímatűrő és fenntartható kert: Előadás a szegedi Füvészkertben

    A fenntartható kert kialakítása otthoni környezetben is megvalósítható. A permakultúra szemlélete szerint a kert nem csupán termelési felület, hanem egy összetett élő közösség, ahol a növények, rovarok és madarak kölcsönhatása segít fenntartani a természetes egyensúlyt.

    Barna János, a Mediterrán Farm szakértője rámutatott: a fenntartható működés alapja az életközösségek felépítése. A helyi élővilágot és a biodiverzitást leginkább őshonos fajok ültetésével támogathatjuk – mint például a vajszínű ördögszem, a terjőke kígyószisz, a pukkanó dudafürt, a mezei varfű vagy a közönséges gyújtoványfű.

    A szakember kiemelte, hogy a funkcionális megoldásoknál is érdemes klímareziliensebb növényeket választani. Jó példa erre a tornácok árnyékolása, ahol a manapság divatos kivi helyett a hazai viszonyokhoz jobban alkalmazkodó szőlő jelent fenntarthatóbb alternatívát. A természetes folyamatok beengedése hosszú távon a növényvédelemben és a talajélet megőrzésében is segít.

    Az érdeklődők a fenntartható kerti növényekről és a gyakorlati módszerekről részletesebben is tájékozódhatnak október 6-án 17 órakor a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, a Kertbarát Kör találkozóján, ahol Barna János tart előadást.

  • Környezettudatosságra neveltek a makói Juhász Gyula iskolában

    Környezettudatosságra neveltek a makói Juhász Gyula iskolában

    A jövőnk a mai döntéseinken múlik – ehhez a gondolathoz csatlakoztak a Juhász Gyula Református Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola tanulói a legutóbbi Természettudományos Napon.

    A diákok nemcsak a víz tudatos használatáról és a klímaváltozásról hallhattak érdekes előadásokat, de játékos, mozgásos feladatokban is összemérhették tudásukat.

    A nap csúcspontjaként közösen ültettek fát, szimbolikusan is megmutatva, hogy a környezetvédelem nemcsak elmélet, hanem közös cselekvés.

    Faültetéssel tettek a jövőért a makói diákok!
    Fotó: Makó Város Hivatalos Oldala / Facebook
    Faültetéssel tettek a jövőért a makói diákok!
    Fotó: Makó Város Hivatalos Oldala / Facebook
    Faültetéssel tettek a jövőért a makói diákok!
    Fotó: Makó Város Hivatalos Oldala / Facebook
  • Föld nélkül, fák ágain lebegve élnek a szegedi Füvészkert trópusi ritkaságai

    Föld nélkül, fák ágain lebegve élnek a szegedi Füvészkert trópusi ritkaságai

    Nem a földben vagy virágcserépben gyökereznek, hanem a levegőben lógva, faágakra függesztve élnek a szegedi SZTE Füvészkert legújabb látványosságai. A trópusi üvegházban, a lepkekertben és az orchideaházban a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek a szakállbroméliákkal, más néven Tillandsiákkal.

    A broméliafélék családjába tartozó növényeknek több mint 600 botanikai fajuk és számtalan hibridjük ismert. Érdekesség, hogy nevüket a növényrendszertan atyjától, Linnétől kapták, aki egy 17. századi svéd orvos-botanikusról, Dr. Elias Tillandzról nevezte el őket – utalva a férfi rendkívüli szomj- és éhségtűrésére, valamint a növények szívós alkalmazkodóképességére.

    Élet a levegőben

    Az Amerikában őshonos Tillandsiák a síkvidéki esőerdőktől a sivatagokon át egészen az Andok magas csúcsaiig megtalálhatók. A legtöbb faj fán lakó (epifita) életmódot folytat: apró, fonalszerű gyökereiket nem a tápanyag felvételére, hanem kizárólag a kapaszkodásra használják.

    A túlélésük kulcsa a leveleiket borító mikroszkopikus pikkelyszőrök millióiban rejlik, amelyek segítségével az esőből és az éjszakai harmatból veszik fel a vizet, valamint a tápanyagokat. Ezek a szőrök adják a növények jellegzetes, ezüstös-szürke árnyalatát is. Virágzás idején sok faj levele látványos vörösre vált, hogy magára vonzza a beporzó rovarok figyelmét.

    A különleges, fűre, pamacsra vagy éppen sündisznóra emlékeztető formájú szakállbroméliák ezen a héten még megtekinthetők a szegedi Füvészkert trópusi lepkekertjében és orchideaházában.

    Különleges szakállbroméliák láthatók a szegedi Füvészkertben
    Fotó: Zalatnai Márta
    Különleges szakállbroméliák láthatók a szegedi Füvészkertben
    Fotó: Zalatnai Márta