Kategória: Élővilág

  • Szépen cseperedik a szegedi pingvinbébi, hamarosan bemutatkozik a látogatóknak

    Szépen cseperedik a szegedi pingvinbébi, hamarosan bemutatkozik a látogatóknak

    SzKT
    hirdetés

    A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az intézmény honlapján.

    A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.

    Hirdetés
    hirdetés

    A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban.

    A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is.

    A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.

    A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.

    Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál.

    Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.

    MTI

  • Rekordmennyiségű eső áztatta Szegedet októberben: megduzzadt a Füvészkert patakja

    Rekordmennyiségű eső áztatta Szegedet októberben: megduzzadt a Füvészkert patakja

    SzKT
    hirdetés

    Régen esett annyi eső Szegeden és környékén, mint idén októberben – számolt be a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. A hónap során mért 50,8 milliméteres csapadékmennyiség látványosan megemelte a Japánkert patakjának vízszintjét is.

    A szakemberek emlékeztetnek: bár az utóbbi évek súlyos aszályai hatalmas figyelmet kaptak, a mérések kezdete óta regisztrált legszárazabb hazai év nem a májusi vagy a közelmúltbeli időszakhoz köthető, hanem 2000-hez, amikor mindössze 203,3 milliméter csapadék hullott.

    Hirdetés
    hirdetés

    Így alakult a 2026-os csapadékmennyiség Szegeden

    A Füvészkert részletes adatai alapján az év első tíz hónapjában (január 1. és október 31. között) összesen 335,2 milliméter eső esett a területen. A havi bontás az alábbi képet mutatja:

    • Január: 71,8 mm
    • Február: 34,4 mm
    • Március: 26,8 mm
    • Április: 7,5 mm
    • Május: 62,4 mm
    • Június: 56,1 mm
    • Július: 11,5 mm
    • Augusztus: 2 mm
    • Szeptember: 11,9 mm
    • Október: 50,8 mm

    Bár ezzel a mennyiséggel a szegedi kert országos viszonylatban nem került a legrosszabb helyzetbe, az 1991–2020-as évek 534 milliméteres sokéves átlagától jócskán elmarad. A statisztikák azt is mutatják, hogy az elmúlt öt évből csupán egyetlen esztendő (2023) volt az átlagosnál nedvesebb, a többi mind aszályosabbnak bizonyult.

    Mióta érezni a klímaváltozást?

    A szakemberek rámutatnak: míg korábban a nedves és a száraz évek ritmikus váltakozása volt a jellemző, manapság a hőmérséklet emelkedésével a párolgás olyan mértékben megnőtt, hogy még egy „tankönyvi” csapadékmennyiség mellett is relatíve vízhiányos állapot alakulhat ki. Ezt a folyamatot a táji szintű vízvesztés – a vízlevezető csatornák, a mélyülő folyók, a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése – és a megváltozott széljárás is jelentősen fokozza.

    Érdekes jelenség az is, hogy a téli félév csapadékmennyisége Szegeden és az ország déli, délnyugati határvidékein nem csökken, sőt, inkább növekvő tendenciát mutat, ami egy mediterrán jellegű hatásra utal. A tenger távolsága és a néha előforduló zord (időnként -15, -19 fokos) telek miatt azonban Szeged környéke sosem válik igazi mediterrán tájjá.

    Víz alá került a Japánkert sziklavilága

    Az októberi esőzések legszemléltetőbb példáját a Füvészkert gyönyörű Japánkertje nyújtja. Míg a korábbi szárazabb időszakokban a meder kövei és sziklái szinte teljesen kilátszottak, az őszi esők hatására most minden elem víz alá került, visszaadva a patak eredeti, élettel teli hangulatát.

  • Fészkelő baglyok, gólyák és ritka rovarok: madárbarát oázis a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

    Fészkelő baglyok, gólyák és ritka rovarok: madárbarát oázis a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

    SzKT
    hirdetés

    Komoly hagyományai vannak a madarak megfigyelésének és védelmének a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A mesterségesen kialakított, mégis természetközeli élőhely számtalan állatfajnak biztosít ideális életfeltételeket.

    Marián Miklós, a Magyar Madártani Egyesület tagja már a ’70-es évektől végzett itt ornitológiai megfigyeléseket. Emlékét a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma mellett Simor Márton szobrászművész alkotása őrzi.

    Hirdetés
    hirdetés

    Madárbarát megoldások és búvóhelyek a kertben

    A látogatók a Füvészkertben megismerhetik azokat a fákat és cserjéket, amelyek ideális táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyet jelenthetnek a madaraknak és más hasznos állatoknak.

    A bemutatott praktikák és eszközök segítségével bárki sikeresen a saját kertjébe csábíthatja az állatokat. A kertben többek között megtalálható:

    • Többféle madárodú-típus (az odúlakó madarak megtelepedését több mint ötven, fákra helyezett mesterséges odú segíti),
    • Békabunker,
    • Sünlak,
    • Denevérodú,
    • Peleodú.

    Egyedülálló fajgazdagság: a baglyoktól a hőscincérig

    A nyitott szemmel és csendben járó látogatók igazi ritkaságokat pillanthatnak meg a séta során. Egy régi kéményen például több évtizede fészkel a fehér gólya. Rendszeresen látható itt bakcsó és szürkegém, míg az erdei fülesbagoly és a macskabagoly a területen fészkel.

    A vízi világot a tavak és csatornák lakói, a mocsári teknős és a vízisikló képviselik, a békák közül pedig az erdei- és a kecskebékák hangos brekegése jelzi a jelenlétüket.

    Gazdag rovar- és emlősvilág

    A változatos élőhelyeknek köszönhetően a rovarvilág rendkívül fajgazdag: vízi, vízparti, réti, pusztai és erdei fajok egyaránt jelen vannak. Megfigyelhetők szarvasbogár fajok, a nagy hőscincér, különféle szitakötők, valamint lepkék – köztük a kardoslepke és a fecskefarkú lepke is.

    Az emlősök ritkábban pillantható meg, de vörös mókussal, mogyorós pelével és erdei egérrel is találkozhatnak a látogatók, a denevérek pedig több fajjal képviseltetik magukat.

  • Őszi virágpompában tündököl az SZTE Füvészkert: különleges másodvirágzásban gyönyörködhetünk

    Őszi virágpompában tündököl az SZTE Füvészkert: különleges másodvirágzásban gyönyörködhetünk

    SzKT
    hirdetés

    A kellemes, enyhe őszi időjárásnak és a nyár végi szakszerű visszametszéseknek köszönhetően még mindig sok növényfaj virágzik a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A szegedi botanikus kertben most különösen a zsályák másodvirágzása mutat lenyűgöző látványt.

    A füvészkert szakemberei arra bíztatják a látogatókat, hogy tegyenek egy sétát a virágágyások között, hiszen a megszokottnál jóval hosszabb virágzási időszak sok érdekességet tartogat. A rendszertani gyűjteményben jelenleg az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó zsálya (Salvia) nemzetség fajainak másodvirágzása a legfeltűnőbb.

    Hirdetés
    hirdetés

    Az ajakos virágú növények jellegzetessége a négyszögletű szár, amelyen a levelek kettesével, átellenesen vagy keresztben átellenesen sorakoznak. A színes sziromlevelek töve csővé nő össze, végük pedig egy felső és egy alsó ajakra oszlik. Ez a különleges, törzsfejlődés során kialakult forma a rovarmegporzáshoz alkalmazkodott: a dongók, méhek és lepkék előszeretettel látogatják ezeket a virágokat, mivel szájszervükkel könnyedén elérik a párta mélyén rejtőző nektárt.

    A botanikus kert rendszertani ágyásaiban jelenleg is virágzik többek között a ligeti zsálya (Salvia nemorosa), az osztrák zsálya (Salvia austriaca), a lózsálya (Salvia verticillata), a kónya zsálya (Salvia nutans) és a muskotályzsálya (Salvia sclarea) is.

  • Nem is gondolnánk, mire képesek a növények, ha veszélyben vannak – ingyenes előadás Szegeden

    Nem is gondolnánk, mire képesek a növények, ha veszélyben vannak – ingyenes előadás Szegeden

    SzKT
    hirdetés

    A növények stresszreakcióiról, a szárazság vagy a gombák elleni védekezésről, valamint az illékony vegyületek titkos szerepéről tart előadást Dr. Poór Péter a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A Kertbarát Kör legújabb alkalmára a belépés ingyenes.

    Ismét összeül a Kertbarát Kör az SZTE Füvészkertben: november 3-án, kedden 17 órai kezdettel Dr. Poór Péter egyetemi docens, az SZTE Növénybiológiai Tanszékén működő Növényi Stresszfiziológiai és Fotoszintézis Kutatócsoport vezetője tart ismeretterjesztő előadást.

    Hirdetés
    hirdetés

    Az esemény központi témája az „Illékony szerves vegyületek és szerepük a növények védekezésében” lesz. A kutatócsoport munkája során arra keresi a választ, hogy a különböző környezeti hatások – például a fény hiánya vagy bősége, a sóstressz, a szárazság, valamint a fertőző gombák és gombatoxinok – miként befolyásolják a növények belső védekezőrendszerét.

    A szegedi kutatók elsődleges célja olyan gyakorlati és hatékony módszerek kidolgozása, amelyekkel a jövőben érdemben fokozható a növények ellenálló képessége és a növénytermesztés hatékonysága. Az előadás során a hallgatóság megtudhatja, pontosan milyen illékony vegyületeket használnak a növények, és hogyan segítik ezek a molekulák a túlélésüket a megváltozott környezeti feltételek között.

    Helyszín: SZTE Füvészkert

    Időpont: 2026. november 3. (kedd), 17:00

    Facebook esemény linkje: https://fb.me/e/7H3esRdI9

  • A csöndes szemlélődés művészete: A japánkertek titkai és az őszi Momiji a Szegedi Füvészkertben

    A csöndes szemlélődés művészete: A japánkertek titkai és az őszi Momiji a Szegedi Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    Több mint 1200 éves múltra tekint vissza a japán kertkultúra, amely nem a pompáról és a fényűzésről, hanem a természet iránti mély tiszteletről, a befelé fordulásról és a lelki megújulásról szól. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertje október 24-én hagyományos őszi ünnepével, a Momijivel várja a látogatókat, ahol szakvezetéses sétán és esti mécseses világítás mellett fedezhetjük fel a japánkert egyedülálló szimbolikáját.

    A japánkertek gyökerei az időszámításunk szerinti 5–6. századra nyúlnak vissza. Kialakulásukra erősen hatott a kínai tájképfestészet, valamint a buddhista és sintoista filozófia. A sintoista vallás szerint a természeti elemekben istenek lakoznak, így a természet iránti alázat formálta meg a kertépítés alapvető komponenseit: a vizet, a fákat, a sziklákat, a dombokat és a finom, fehér homokot.

    Hirdetés
    hirdetés

    A 12. századra végleg megszilárdult az a szemlélet, amely szerint a kert a belső elcsendesedés és a meditáció helye. A későbbi évszázadokban, a Kamakura- és a Muromacsi-korban a zen buddhizmus hatására a japánkert összetett jelképrendszerré vált: benne minden egyes kőnek, növénynek és ösvénynek pontos gyakorlati és filozófiai jelentése van, semmi sem kerül véletlenül a helyére.

    A japánkertek négy alapelve

    A klasszikus japán kertépítészet négy szigorú, mégis szerves elvet követ, amelyek éles ellentétben állnak a szimmetriára épülő európai barokk kertekkel:

    1. A szimmetria kerülése: A tengelyes elrendezés helyett páratlan számú elemmel és elmozdított hangsúlyokkal teremtenek természetes egyensúlyt.
    2. Miniatürizálás: A kert egy nagyobb táj kicsinyített mása, ahol egy kőcsoport hegyvonulatot, a gereblyézett kavicsmező pedig tengerfelszínt jelenít meg.
    3. Rejtés: A kert szépsége nem tárul fel egyetlen pillantásra; az ösvényen haladva, lépésről lépésre mutatja meg újabb részleteit.
    4. Kölcsönzött táj: A kerten kívüli környezet – egy távoli fa, domboldal vagy háttér – tudatosan a belső kompozíció részévé válik.

    A japánkertek elengedhetetlen szimbóluma az ujjas vagy japán juhar. Finom, mélyen tagolt levelei aprólékos textúrát adnak, őszi lombszíneződése pedig a kert éves csúcspontja. A japán kulturális tradícióban az őszi lombhullás és színeződés ünneplése legalább akkora jelentőségű, mint a tavaszi cseresznyevirágzás. (Magyarország legelső japánkertje egyébként 1928-ban létesült Zuglóban, és mindmáig látogatható.)

    Lótuszos tó és Tori kapu: A szegedi japánkert varázsa

    Az SZTE Füvészkertjének japánkertje 2015-ben jött létre, és stílusát tekintve két nagyobb egységre tagolódik:

    • A paradicsomi kert: A lótuszos tó és környezete az úgynevezett paradicsomi kertek mintájára épült. A Keleten szentként tisztelt lótusz a megtisztulás jelképe, a tóban található szigetek pedig az öröklét világát szimbolizálják. A „teknős szigeten” tradicionális kőlámpás áll, míg a tó hátsó részén húzódó „daru sziget” keskeny sávja egy ligetes területen vezet keresztül.
    • A szellemi világ átjárója: A másik nagy egységet patakokkal tagolt szigetek alkotják. Ide a vörös színű Torii kapun keresztül léphetünk be, amely a shinto vallásban az anyagi és a szellemi világ közötti átjárót jelképezi. A sétaösvényt japán lámpások és formára nyírt örökzöldek kísérik.

    A szegedi gyűjtemény botanikai szempontból is páratlan: a mintegy 40 fajból álló bambuszgyűjtemény mellett megtalálható itt a japán dérbabér, a japán babérsom, a szentfa, a japán sarlófenyő és a japán erdeifenyő is. Tavasszal először a japán kajszi, majd a japán díszcseresznyék rózsaszín virágzása nyújt lenyűgöző látványt.

    Október 24-én Momiji ünnep a Füvészkertben

    Azok a látogatók, akik kíváncsiak arra, miként festette vörösre az ősz a szegedi japánkert lombkoronáját, október 24-én személyesen is átélhetik a hangulatot. Az SZTE Füvészkertje 10.00 és 19.00 óra között rendezze meg a hagyományos Momiji programot.

    A rendezvény keretében 10.00 és 14.00 órai kezdettel Gál Tamás kurátor tart szakvezetéses sétát a japánkertben. Késő délutántól egészen a zárásig pedig mécsesek és sejtelmes lámpások világítják majd meg a kert sétaútjait, különleges atmoszférát teremtve az esti elcsendesedéshez.

  • A Dugonics térre érkeztek a „Sétáló Erdő” fái: az utolsó állomásához ért a szegedi zöldprojekt

    A Dugonics térre érkeztek a „Sétáló Erdő” fái: az utolsó állomásához ért a szegedi zöldprojekt

    SzKT
    hirdetés

    A Klauzál tér és a Kárász utca után elérte végső állomását a „Sétáló Erdő” Szegeden. A dézsás fák kedden reggel költöztek át a Dugonics térre, ahol a hónap végéig lakossági programokkal, diákprodukciókkal és szemléletformáló beszélgetésekkel várják a városlakókat.

    Az elmúlt két hétben a kezdeményezés folyamatosan jelen volt Szeged belvárosában, és széles körű érdeklődést váltott ki a járókelők körében.

    Hirdetés
    hirdetés

    – A fák kihelyezésével sokak érdeklődését felkeltettük, és az érdeklődés azóta sem csökkent – értékelte a projekt eddigi tapasztalatait Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

    sétáló erdő Szeged

    Diákok, zene és művészet a fák árnyékában

    Minden korosztály nyitottan fogadta a projekt célkitűzéseit. A városlakók érdeklődve hallgatták a tájékoztatókat, és számos kérdést tettek fel a fák későbbi kiültetéséről, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról, valamint a városi zöldfelületek ökológiai szerepéről.

    A belvárosi helyszíneken művészeti együttműködések és szemléletformáló események váltották egymást: flashmobok, zenés és táncos produkciók színesítették a programot. A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulói három alkalommal tartották meg rajzórájukat a fák között.

    Ugyancsak három alkalommal látogattak ki a Vántus István Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium diákjai: a fúvósok és a gitárosok mellett a Dugonics téren énekkari műsorral kedveskedtek a járókelőknek.

    sétáló erdő Szeged

    A hónap végéig még megtekinthetők a fák

    A programok sora ezzel nem ért véget: csütörtökön 17.30-kor a Stamisuli növendékei adnak koncertet a Dugonics téren. A „Sétáló Erdő” fái az októberi hónap végéig maradnak a helyszínen, ezt követően nyerik el végleges helyüket a városszerte tervezett kiültetések során.

    Mindemellett elindult a „Lélegezz együtt a várossal!” elnevezésű, négy korosztályt megszólító képzőművészeti pályázat is, amelyre a szervezők várják a jelentkezőket.

  • Ezeréves keleti hagyomány Szegeden: a bonsai-nevelés titkait mutatják be a Füvészkertben

    Ezeréves keleti hagyomány Szegeden: a bonsai-nevelés titkait mutatják be a Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    Egy apró tálba zárt, élő műalkotás, amelyben több mint ezer év keleti hagyománya, a természet elcsendesedése és az emberi alkotóvágy találkozik: október 24-én a bonsaiok különleges világa mutatkozik be a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A látogatók Imre György díjnyertes gyűjtő egyedülálló, hazai őshonos fákból nevelt alkotásait csodálhatják meg, és első kézből kaphatnak szakmai tanácsokat az élő szobrok gondozásához.

    A bonsai nem csupán egy különleges szobanövény vagy kertészeti formatervezés, hanem a képzőművészet és a botanika egyik legösszetettebb találkozása. A kifejezés japánul szó szerint „tálban nevelt növényt” jelent, ám a filozófiai és művészeti felfogás szerint sokkal inkább „tájba foglalt természetet” szimbolizál.

    Hirdetés
    hirdetés

    A szamurájok önuralmától a meditációs elcsendesedésig

    A bonsai gyökerei a 6–9. század közé nyúlnak vissza, amikor a kínai penjing művészetét buddhista szerzetesek és követeik közvetítésével vették át a japánok. A Zen buddhista szerzetesek számára a miniatűr fák a belső elcsendesedést, a természet örök körforgásának megfigyelését és a múlékonyság elogadását szolgálták.

    Később a szamurájok körében is rendkívül megbecsült tevékenységgé vált a bonsainevelés. Az apró növények gondozása számukra a teremtést és a fegyelmet jelképezte – egyetlen figyelmetlen vágás vagy hibás mozdulat ugyanis évekre tönkretehette a gondosan formált koronát, így a fa alakítása a tökéletes önuralom és a belső fejlődés jelképévé vált.

    Hazai tölgyek és juharok tálba zárva

    A legtöbb emberben a bonsaiokról a trópusi vagy mediterrán környezetből származó, bolti importnövények képe él. Imre György gyűjtő – aki 2016-ban elnyerte a magyarországi Új Tehetségek versenyt – azonban teljesen más megközelítést alkalmaz.

    A szakember nem távoli éghajlatról behozott alapanyagokkal dolgozik, hanem a hazánkban őshonos fafajokból neveli apró remekműveit. Gyűjteményében többek között mezei juharok, tölgyek és erdeifenyők öltenek miniatűr formát.

    A tíz éve bonsaiokkal foglalkozó gyűjtő számára ez a hivatás a lelassulásról és a harmóniáról szól. Egy-egy alkotás formálása éveken át tart, ám végleges állapotról sosem beszélhetünk: az alapanyag egy élő, lélegző növény, amely folyamatosan változik, növekszik és reagál a gondoskodásra.

    Egész napos kiállítás és szaktanácsadás a szegedi Füvészkertben

    Azok a látogatók, akik szeretnének betekintést nyerni abba, hogyan válik egy természetben gyűjtött vagy faiskolában nevelt alapanyagból – gyökér- és lombmetszéssel – lenyűgöző bonsai, élőben is találkozhatnak a mesterrel.

    Október 24-én, csütörtökön 10 órától 17 óráig Imre György kiállítással, bemutatóval és gyakorlati tanácsokkal várja a növénybarátokat az SZTE Füvészkertben. A rendezvény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a kezdő és haladó kertbarátok választ kapjanak a metszéssel, átültetéssel és teleltetéssel kapcsolatos kérdéseikre. A részletes program itt olvasható.

  • Galagonya, csipkebogyó és homoktövis: a téli kamra kincseit mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

    Galagonya, csipkebogyó és homoktövis: a téli kamra kincseit mutatták meg a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében

    SzKT
    hirdetés

    Sikeresen zárult a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének idei utolsó gyógynövényes túrája. A tematikus séta során Rigó Angéla gyógynövény-technológus azokat a fákat és cserjéket mutatta be az érdeklődőknek, amelyek ősszel érlelik értékes terméseiket, így nemcsak az otthonok természetes díszei, hanem a téli kamrák immunerősítő kincsei is lehetnek.

    Az őszi időszakban a természet csodálatos színpompával és gazdag terméskínálattal ajándékozza meg a kirándulókat. A Füvészkert szakértője részletesen ismertette a legnépszerűbb és leghasznosabb gyógynövények gyűjtési, valamint felhasználási lehetőségeit.

    Hirdetés
    hirdetés

    Szörpök, teák és vitaminbombák az őszi erdőből

    A séta során kiemelt szerepet kaptak a szezon legfontosabb vadon termő gyógynövényei és termései:

    • Galagonya: A szív és a keringési rendszer védelmezőjeként ismert növény terméséből nemcsak gyógytea, hanem ízletes szörp és alkoholos tinktúra is készíthető.
    • Csipkebogyó: A legtöbben a hagyományos hecsedlilekvárról ismerik, de a C-vitaminban gazdag húsát teákhoz, szörpökhöz és különleges, ízletes levesekhez is széles körben felhasználhatjuk.
    • Homoktövis: Igazi természetes immunerősítő szupertáplálék. Rendkívül magas vitamintartalmával, értékes fitotápanyagaival és erős antioxidáns tulajdonságaival a téli fertőzések elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze.
    • Komlótoboz: A népi gyógyászatban és a modern hatóanyag-ismeretben a nyugodt közérzet, a pihentető alvás és a menopauza komfortjának támogatására használják, emellett kedvezően hat a koleszterinegyensúlyra és az étvágyra is.

    A lábunk alatt is ehető kincsek rejtőznek

    Rigó Angéla felhívta a figyelmet arra is, hogy a cserjék mellett érdemes a talajközelre is figyelni: az ősz folyamán még javában tart a lándzsás útifű és a fekete nadálytő szezonja, de számos olyan gyógy- és fűszernövény is gyűjthető még, amelyek kiválóan hasznosíthatók a mindennapi konyhában.

  • Mi az az erdőkert, és hogyan hozhatunk létre egyet? – Ingyenes előadás az SZTE Füvészkertben

    Mi az az erdőkert, és hogyan hozhatunk létre egyet? – Ingyenes előadás az SZTE Füvészkertben

    SzKT
    hirdetés

    Bár sokan modern fenntarthatósági hóbortnak gondolják, az erdőkertek koncepciója valójában több ezer éves múltra tekint vissza. A trópusokon és hazánk régmúltjában – például a folyók árterein gondozott gyümölcsösökben – már évszázadokkal ezelőtt felismerték a növények többszintű, természetközeli társításának előnyeit. Ezt az önfenntartó és gazdag termést hozó rendszert mutatja be közelebbről az SZTE Füvészkert soron következő előadása.

    Élelemtermő dzsungel katonás ágyások helyett

    Az erdőkert nem egy sötét és átláthatatlan rengeteg, hanem egy nyílt, fényben gazdag, többszintű ökoszisztéma. Ahelyett, hogy a növényeket katonás sorokba rendeznék, a lombkoronaszinttől a lágyszárúakig funkciók szerint társítják őket:

    Hirdetés
    hirdetés
    • Felső és alsó lombkoronaszint: A magas fák épületanyagot, tűzifát és árnyékot adnak, míg az alacsonyabb fák gyümölcsöt teremnek.
    • Cserjék és lágyszárúak: Élelemül, alapanyagként, gyógynövényként vagy dísznövényként szolgálnak.
    • Természetes talajmegújítás: A folyamatosan képződő növényi hulladék mulcsként védi és táplálja a talajt.

    A megfelelően beállt erdőkert alig igényel karbantartást: a sűrű növénytakaró megőrzi a talaj nedvességtartalmát, elfojtja a gyomokat, és olyan sokszínű élőhelyet teremt, ahol a kártevők jelenléte elenyészővé válik.

    Ma délutáni ingyenes előadás a Kertbarát Körben

    Akik szeretnék megtudni, hogyan alakítható ki egy saját erdőkert, milyen növényfajokra van szükség hozzá, és azokat honnan lehet beszerezni, ma délután 17 órakor első kézből kaphatnak választ a kérdéseikre.

    Az SZTE Füvészkertben megrendezésre kerülő Kertbarát Kör vendége Barna János, a Mediterrán Farm szakértője lesz. A rendezvényre a belépés minden érdeklődő számára ingyenes.