Komoly hagyományai vannak a madarak megfigyelésének és védelmének a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A mesterségesen kialakított, mégis természetközeli élőhely számtalan állatfajnak biztosít ideális életfeltételeket.
Marián Miklós, a Magyar Madártani Egyesület tagja már a ’70-es évektől végzett itt ornitológiai megfigyeléseket. Emlékét a Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma mellett Simor Márton szobrászművész alkotása őrzi.
Madárbarát megoldások és búvóhelyek a kertben
A látogatók a Füvészkertben megismerhetik azokat a fákat és cserjéket, amelyek ideális táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyet jelenthetnek a madaraknak és más hasznos állatoknak.
A bemutatott praktikák és eszközök segítségével bárki sikeresen a saját kertjébe csábíthatja az állatokat. A kertben többek között megtalálható:
- Többféle madárodú-típus (az odúlakó madarak megtelepedését több mint ötven, fákra helyezett mesterséges odú segíti),
- Békabunker,
- Sünlak,
- Denevérodú,
- Peleodú.
Egyedülálló fajgazdagság: a baglyoktól a hőscincérig
A nyitott szemmel és csendben járó látogatók igazi ritkaságokat pillanthatnak meg a séta során. Egy régi kéményen például több évtizede fészkel a fehér gólya. Rendszeresen látható itt bakcsó és szürkegém, míg az erdei fülesbagoly és a macskabagoly a területen fészkel.
A vízi világot a tavak és csatornák lakói, a mocsári teknős és a vízisikló képviselik, a békák közül pedig az erdei- és a kecskebékák hangos brekegése jelzi a jelenlétüket.
Gazdag rovar- és emlősvilág
A változatos élőhelyeknek köszönhetően a rovarvilág rendkívül fajgazdag: vízi, vízparti, réti, pusztai és erdei fajok egyaránt jelen vannak. Megfigyelhetők szarvasbogár fajok, a nagy hőscincér, különféle szitakötők, valamint lepkék – köztük a kardoslepke és a fecskefarkú lepke is.
Az emlősök ritkábban pillantható meg, de vörös mókussal, mogyorós pelével és erdei egérrel is találkozhatnak a látogatók, a denevérek pedig több fajjal képviseltetik magukat.
