Bár a napokban még élvezhettük az utolsó nyárias napsugarakat, a nyakunkon lévő hűvösebb őszi és téli napok komoly feladatok elé állítanak minden háztartást. A fűtési szezon nemcsak a meleget, hanem számos veszélyt is magában hordoz, ha nem vagyunk elég körültekintőek. A katasztrófavédelem szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, amelyekkel megelőzhetjük a lakástüzeket és a tragikus szén-monoxid-mérgezéseket.
A próbafűtés aranyat ér
Mielőtt röpködni kezdenének a mínuszok, érdemes otthonunkban egy próbafűtést tartani. Ennek során még időben fény derül az esetleges meghibásodásokra, és marad elegendő időnk szakembert hívni a javításhoz.
A fűtőberendezéseket – legyen szó gázkazánról, kályháról vagy vízmelegítőről – életkoruktól és típusuktól függetlenül évente egyszer tanácsos ellenőriztetni. Mivel ezek jellemzően nyílt lánggal működő, hőtermelő eszközök, hibás működésük könnyen lakástűzhöz vagy szén-monoxid-szivárgáshoz vezethet.
Ingyenes kéményellenőrzés: A rendszeresség a kulcs
A fűtőeszközök mellett a kémények állapota is életbevágó. A társasházban élőknek nincs külön teendőjük, hozzájuk automatikusan érkeznek a kéményseprők. A családi házak tulajdonosainak viszont időpontot kell foglalniuk az ingyenes vizsgálatra.
Őszi csúcsidőszakban a kéményseprők leterheltsége miatt előfordulhat némi várakozási idő, de pánikra semmi ok. Ha az elmúlt években rendszeresen ellenőriztettük a kéményt, nem jelent problémát, ha a szakember csak az első befűtés után érkezik meg. A hangsúly ugyanis nem a pontos dátumon, hanem a vizsgálat rendszerességén van. Kéményseprőt az év bármely szakában hívhatunk: a gázzal fűtőknek kétévente, a fával tüzelőknek pedig évente egyszer javasolt időpontot kérni.
Akadnak azonban esetek, amikor nem szabad várni:
- Évek óta nem használt kéményeknél vagy elmaradt ellenőrzéseknél az első begyújtás előtt mindenképpen szakembert kell hívni.
- Új fűtőeszköz bekötése vagy átalakítás után kötelező a kéményseprői megfelelőségi nyilatkozat beszerezése. Enélkül a kéményt használni nemcsak tilos, hanem életveszélyes is.
Hogyan foglalhatsz időpontot?
- Telefonon: A 1818-as ingyenes számon, a menüben az 1-es, 9-es, majd az 1-es gomb megnyomásával.
- Online: Akemenysepres.katasztrofavedelem.huoldalon az ügyintézési menüpont alatt.
Szén-monoxid: A láthatatlan gyilkos nem válogat
A fűtési szezonban a tűzoltókat a legtöbbször szén-monoxid miatt riasztják. A mérgező gáz minden olyan zárt térben keletkezhet, ahol nyílt láng ég, és a szellőzés nem megfelelő. Tévhit, hogy a szén-monoxid csak a régi gázkazánok sajátja: a fával vagy szénnel fűtő háztartások pontosan ugyanakkora veszélyben vannak.
A nyílt égésterű berendezéseknél létfontosságú az állandó és automatikus szellőzés. A néha kinyitott ablak nem jelent megoldást; a nyílászárókba légbevezetőket kell szereltetni.
A védelem elengedhetetlen kelléke a jó minőségű szén-monoxid-érzékelő. Ezt a nyílt lánggal működő eszköztől 1–1,5 méterre, fejmagasságba érdemes kihelyezni. Ne feledjük: az érzékelőknek is van szavatossági idejük, a lejárt készülékeket pedig azonnal cserélni kell!
Nem mindegy, mi ég a tűzön
Fafűtés esetén a legoptimálisabb a két éven át fedett, jól szellőző helyen száradt tűzifa használata. A jó tűzifa nedvességtartalma 20% alatti, míg a frissen kivágott fáé eléri a 40–50%-ot is. A nedves fa alacsonyabb hőfokon ég, miközben jelentős mennyiségű korom, kátrány és vízgőz szabadul fel belőle, ami lerakódik a kéményben és komoly tűzveszélyt teremt. Ugyancsak tilos festett, lakkozott vagy rétegelt fával fűteni.
A legveszélyesebb és legkörnyezetszennyezőbb megoldás a szeméttel, műanyaggal, gumiabronccsal vagy olajos rongyokkal való tüzelés. Végül ügyeljünk a biztonságos tárolásra is: a tüzelőanyagot mindig tartsuk tisztes távolságban a fűtőeszköztől, nehogy egy kipattanó szikra tüzet okozzon.
