Kategória: Tudomány

  • Szegeden tett látogatást az Európai Innovációs Tanács Igazgatóságának elnöke

    Szegeden tett látogatást az Európai Innovációs Tanács Igazgatóságának elnöke

    Michiel Scheffer, az Európai Innovációs Tanács (EIC) igazgatótanácsának elnöke, valamint Dr. Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár látogatott el az eChemicles Zrt. szegedi telephelyére. A résztvevők megismerhették, hogyan jut el egy SZTE-n született kutatási eredmény az ipari alkalmazás felé egy európai deep-tech vállalat fejlesztésén keresztül.

    A sajtótájékoztatót megelőző megbeszélésen a Szegedi Tudományegyetemet Prof. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, az IKIKK szakmai vezetője képviselte. Az egyeztetés középpontjában az egyetemi kutatási eredmények ipari hasznosítása, a magyar deep-tech vállalkozások fejlődése és az európai innovációs támogatások szerepe állt.

    A program keretében a résztvevők ellátogattak az eChemicles szegedi központjába, ahol megismerkedtek a vállalat alacsony hőmérsékletű szén-dioxid-elektrolízis technológiájával. Az eChemicles fejlesztése ipari eredetű, leválasztott szén-dioxidból, villamos energia felhasználásával állít elő szén-monoxidot, amely a vegyipar, az acélipar, és a szintetikusüzemanyag-gyártás fontos alapanyaga. A technológia tudományos alapjait több mint egy évtizedes kutatómunka során a Szegedi Tudományegyetemen teremtették meg. Az egyetemi laboratóriumokban megkezdett kutatás mára ipari alkalmazásra előkészített, moduláris technológiai platformmá fejlődött. Az eChemicles az EIC Accelerator program támogatásával jelenleg a technológia termékesítésén, méretnövelésén és kereskedelmi bevezetésén dolgozik.

    A látogatás rámutatott arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen születő tudományos eredmények nemzetközileg versenyképes ipari innovációvá alakíthatók. A megbeszélések egyúttal megerősítették az egyetem, a kormányzati szereplők, az európai innovációs intézmények és a technológiai vállalkozások közötti együttműködés jelentőségét. A szegedi fejlesztés jó példája annak, hogyan járulhat hozzá az egyetemi tudás a klímavédelmi célok eléréséhez, az ipari versenyképesség növeléséhez és a fosszilis nyersanyagoktól való függőség csökkentéséhez.

    IKIKK-infó

  • Robotok, űrtechnológia és látványos kísérletek – élményekkel telt a XV. Tudományfesztivál

    Robotok, űrtechnológia és látványos kísérletek – élményekkel telt a XV. Tudományfesztivál

    Szeptember 30-án és október 1-jén két ikonikus szegedi helyszínen, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK), valamint a Szent-Györgyi Albert Agórában rendezték meg a XV. Tudományfesztivált. A kétnapos, ingyenes rendezvény mintegy négyezer látogatót – főként diákokat, pedagógusokat és a tudomány iránt érdeklődőket – vonzott.

    A jubileumi eseményt a budapesti TIT Kossuth Klub Egyesület és a Bolyai Pedagógiai Alapítvány hívta életre az SZTE Junior Akadémia, valamint a Szent-Györgyi Albert Agóra társszervezésében. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy interaktív, közvetlen és élményszerű formában hozza közelebb a modern tudomány és technológia eredményeit a fiatalokhoz.

    Rakétafejlesztés, holdkőzetek és intelligens növényház

    Az SZTE TIK-ben berendezett standoknál a látogatók közelebbről is megismerkedhettek a humanoid robotokkal, valamint betekintést nyerhettek a járműfejlesztés, az egészségipari innovációk és a fenntartható mezőgazdasági megoldások legújabb eredményeibe.

    Kiemelt figyelmet kapott az űrtechnológia területe: az SZTE IKIKK által is támogatott Skywalkers csapata például a saját fejlesztésű rakétáját mutatta be. Az érdeklődők emellett megismerkedhettek a műholdas Földmegfigyeléssel, valamint a 3D nyomtatás űrkutatási alkalmazásaival is.

    Különleges élményt kínált az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének bemutatója, ahol a diákok mikroszkóp alatt vizsgálhattak különböző kőzeteket – köztük olyan földi mintákat is, amelyek megegyeznek a Holdon található anyagokkal. A technológia és a természet találkozását egy speciális szenzoros növényház szemléltette: a kontrollált körülmények között nevelt növényeknél szenzorok segítségével követték nyomon, pontosan mennyi vízre és fényre van szükségük.

    A pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak az SZTE Junior Akadémia kínált hasznos támpontokat: A jövőd itt kezdődik! – Találd meg a neked való karriert! elnevezésű bemutatójukon az egyetemi képzési irányokat és a jövőbeli karrierlehetőségeket térképezhették fel a fiatalok.

    Látványos kísérletek és virtuális valóság az Agórában

    A Szent-Györgyi Albert Agóra termeiben a gyakorlati bemutatóké volt a főszerep: a résztvevők a mesterséges intelligencia működésével, a virtuális valósággal (VR), valamint izgalmas lézeres és fizikai kísérletekkel találkozhattak.

    A szervezők és a kiállítók visszajelzései alapján a kétnapos fesztivál ismét bebizonyította, hogy a tudományos ismeretterjesztés interaktív, élményalapú megközelítése továbbra is kiemelkedő népszerűségnek örvend a régió diákjai körében.zelítése továbbra is kiemelkedő népszerűségnek örvend a régió diákjai körében.

    IKIKK-infó

  • Ötből négy visszatérő helyszín: különös mintázat rajzolódik ki a Hyalomma kullancsok idei észleléseinél

    Ötből négy visszatérő helyszín: különös mintázat rajzolódik ki a Hyalomma kullancsok idei észleléseinél

    Figyelemre méltó földrajzi mintázatot mutatnak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programjának 2026-os adatai: az eddigi öt Hyalomma kullancs-találatból négy olyan helyről érkezett, ahol a korábbi években is észleltek ilyen kullancsot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy véletlen egybeesésről van-e szó, vagy már Magyarországon áttelelő Hyalomma-populációk egyedeit sikerült megtalálni. Éppen ezért különösen fontos a lakossági megfigyelések folytatása – annál is inkább, mert a jelenlegi száraz, meleg kora őszi időjárás kedvez ezeknek a kullancsoknak.

    Hatodik éve fut a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének Kullancsfigyelő programja, amelynek célja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok lakossági bejelentésekre épülő monitorozása. Ezek a kullancsok leginkább arról ismertek, hogy képesek terjeszteni a krími-kongói vérzéses láz vírusát, amely súlyos tünetekkel és akár 30 százalékos halálozási aránnyal is járhat.

    A Hyalomma fajok alapvetően a Magyarországtól délebbre fekvő területekhez alkalmazkodtak, a klímaváltozás hatására azonban egyre gyakrabban jelennek meg régiónkban is. Magyarországon korábban is találtak már ilyen kullancsokat, ezek azonban feltehetően egyedi, egyszeri behurcolások eredményei voltak, például vándormadarakkal érkezhettek az országba.

    A kutatás egyik fontos kérdése éppen az, hogy képesek-e a Hyalomma kullancsok stabilan megtelepedni Magyarországon. Egy tartós hazai populáció kialakulása ugyanis a fajok szélesebb körű elterjedéséhez vezethetne, és ezzel elméletileg a krími-kongói vérzéses láz hazai megjelenésének kockázata is növekedhetne.

    Mit jelenthet az idei mintázat?

    Ezért különösen érdekes, hogy az idei olyan területről származik, ahol korábbi években is jelentettek már Hyalomma kullancsot. Az ismétlődő előfordulásokból egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni egy esetleges hazai populáció kialakulására. Elképzelhető például, hogy ezeken a területeken nagyobb számban fordulnak elő olyan vándormadarak, amelyek behurcolhatják a kullancsokat. Ugyanakkor azt sem lehet kizárni, hogy már Magyarországon áttelelő Hyalomma-populációk egyedeit sikerült megtalálni.

    Annak esélye, hogy Magyarországon Hyalomma kullancs által terjesztett krími-kongói vérzéses lázas megbetegedés forduljon elő, továbbra is rendkívül alacsony. A kockázat pontos felméréséhez és a megfelelő tájékoztatáshoz azonban elengedhetetlen a kullancsok hazai jelenlétének folyamatos nyomon követése.

    Ebben kulcsszerepe van a lakossági bejelentéseknek. A kutatók továbbra is arra kérik az embereket, hogy figyeljék a környezetükben felbukkanó, szokatlan megjelenésű vagy viselkedésű kullancsokat. A Hyalomma kullancsok viszonylag könnyen felismerhetők sávozott lábaikról, nagy méretükről, sötét, egyszínű pajzsukról és feltűnően gyors mozgásukról.

    A leírásnak megfelelő vérszívók e-mailben vagy a 2025 óta működő PragmaTick alkalmazáson keresztül is bejelenthetők. A beküldők mindkét esetben visszajelzést kapnak a program szakértőitől arról, milyen fajt találtak. További információk és elérhetőségek a Kullancsfigyelő honlapján találhatók.

    A lakossági segítség kora ősszel különösen fontos: a jelenlegi száraz, meleg időjárás kedvez a Hyalomma kullancsoknak, ezért ebben az időszakban számítanak leginkább újabb felbukkanásokra.

    HUN-REN Kommunikáció

  • Csúcstechnológiás robotikai eszközökkel bővült a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának eszköztára

    Csúcstechnológiás robotikai eszközökkel bővült a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának eszköztára

    Csúcstechnológiás robotikai eszközökkel bővült a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának eszköztára Humanoid robottal és robotkutyával bővült a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Mérnöki Karának eszköztára – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

    A közleményben kiemelték: a most beszerzett Unitree G1 humanoid robot és a Unitree Go2 robotkutya a gyakorlati oktatás színvonalát emeli új szintre, és az egész SZTE kutatási-fejlesztési infrastruktúráját és nemzetközi versenyképességét is jelentősen megerősíti.

    A tájékoztatás szerint az új eszközök integrálása a mérnöki képzésekbe lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy megismerjék az ipar 4.0 és a mesterséges intelligencia legújabb alkalmazásait, köztük az autonóm navigációt, a kinetikai szabályozást és a gépi látást.

    Kiemelték, hogy a robotkutya fejlett LiDAR-szenzoraival és mozgékonyságával nehéz terepen végzett adatgyűjtésre, ipari innovációk tesztelésére és autonóm navigációs kutatásokra is használható. A humanoid robot az ember-gép együttműködés, a komplex mozgáskoordináció és a bio-inspirált robotika kutatását segíti.

    Sárosi József, az SZTE Mérnöki Karának dékánja a közleményben úgy fogalmazott, hogy az új robotok nem csupán demonstrációs eszközök, hanem olyan nyílt kutatási platformok, amelyeken a hallgatók és kutatók korszerű algoritmusokat, mesterségesintelligencia-alapú és ipari automatizálási megoldásokat tesztelhetnek.

    Humanoid robot és robotkutya érkezett a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karára
    Fotó: Kovács-Jerney Ádám

    Mint írták, a robotikai eszközök a teljes egyetem oktatói és kutatói közössége számára elérhetők lesznek, és az SZTE más karaival folytatott informatikai, fizikai és orvostechnológiai együttműködéseket is erősíthetik.

    A közleményben kitértek arra is, hogy a beszerzés és a szakmai előkészítés az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának (IKIKK) támogatásával, a Mérnöki Kar szakmai vezetésével valósult meg.

    A robotikai kutatási infrastruktúra fejlesztése folytatódik, a közeljövőben további modern eszközök és technológiák beszerzését tervezik – írták.

    MTI

  • A legújabb kutatási eredményeket mutatja be a diákoknak a XV. Tudományfesztivál Szegeden

    A legújabb kutatási eredményeket mutatja be a diákoknak a XV. Tudományfesztivál Szegeden

    Szegeden rendezik a XV. Tudományfesztivált, a legújabb kutatási eredményeket a diákoknak, pedagógusoknak élményszerű, interaktív formában bemutató eseménynek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tanulmányi és információs központja és a Szent-Györgyi Albert Agóra ad otthont szerdán és csütörtökön.

    A fesztivált 2010-ben a Bolyai Pedagógiai Alapítvány és a TIT Kossuth Klub Egyesület azzal a céllal hívta életre, hogy a tudományos ismeretterjesztést népszerűsítse egy minden korosztály számára vonzó, ingyenes rendezvényen.

    A fesztivál fontos célcsoportját jelentik a köznevelésében tanulók, az idei eseményre is már több mint húsz oktatási intézmény jelezte részvételét előzetesen Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Békés és Pest megyékből.

    Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központjában az előzetesen regisztrált látogatók találkozhatnak humanoid robotokkal, megismerhetik az űrkutatás és a járműfejlesztés újdonságait, betekinthetnek az egészségipari innovációk világába, a fenntartható mezőgazdaság jövőjét bemutató fejlesztésekbe. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak szól A jövőd itt kezdődik! – Találd meg a neked való karriert! című bemutató az SZTE Junior Akadémiától.

    A Szent-Györgyi Albert Agórában lézeres kísérletek, mesterséges intelligenciával és virtuális valósággal kapcsolatos programok, robotikai bemutatók, archeogenetikai és digitális arcrekonstrukciós előadások, valamint szakmabemutatók várják az érdeklődőket. Bővebb információ itt érhető el.

    MTI

  • Kísérleti olajfaligetet telepítettek a Szegedi Füvészkertben: a klímaváltozásra keresik a választ

    Kísérleti olajfaligetet telepítettek a Szegedi Füvészkertben: a klímaváltozásra keresik a választ

    Spanyolországból mentett, százévesnél is idősebb őstörzses fák és különleges olasz fajták költöztek a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjébe. Az intézmény szakemberei kísérleti jelleggel hozták létre az új Béke ligetet, hogy kiderítsék, miként bírják a mediterrán növények a dél-alföldi klímát fagyvédelem nélkül.

    A látogatók mostantól négy olasz fajtát – az Olea europaea L. Leccino, Lea, Pendolino és Grigna típusokat –, valamint két Spanyolországból származó őstörzses példányt is megcsodálhatnak.

    Bútorfa helyett új élet Szegeden

    A Spanyolországban és Olaszországban található gazdaságokban a terméshozam maximalizálása miatt a 100–500 éves olajfákat gyakran kivágják, hogy fiatalabb példányokra cseréljék őket. A kivágásra, bútorgyártásra vagy tüzelőnek szánt koros törzseket a kereskedők felvásárolják, földlabdázzák, majd dísznövényként értékesítik – így kerülhetett a két idős példány Szegedre is.

    Az olajfa (Olea europaea) rendkívül szívós, fás szárú növény, amely botanikai értelemben meglepő módon az orgonával és a kőrissel áll rokonságban. Élettartama extrém hosszú, egyes dokumentált példányok a 2000 éves kort is meghaladják, miközben törzsük az évszázadok során folyamatosan csavarodik és odvasodik.

    A balatoni mikroklímától a Dél-Alföldig

    A szakemberek korábban úgy vélték, hogy Magyarországon kizárólag a legkedvezőbb mikroklímájú területeken – például a budai hegyoldal védettebb részein, a középhegységek déli lankáin vagy a Balaton északi partvidékén – van esély az olajfák megtartására. A klímaváltozás hatására azonban a Dél-Alföldön is egyre többen kísérleteznek a meghonosításukkal.

    A szegedi szakemberek bíznak abban, hogy a fáknak nemcsak a számukra kifejezetten ideális, forró és aszályos nyarak kedveznek majd, hanem a téli időszakot is átvészelik. A kísérlet kulcskérdése ugyanis az, hogy az olajfák miként reagálnak a tartós, -10 °C alatti fagyokra fagyvédelem nélkül.

    Kísérleti olajfaligetet telepítettek a Szegedi Füvészkertben
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
    Kísérleti olajfaligetet telepítettek a Szegedi Füvészkertben
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
    Kísérleti olajfaligetet telepítettek a Szegedi Füvészkertben
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
    Kísérleti olajfaligetet telepítettek a Szegedi Füvészkertben
    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert
  • Több mint 500 programon keresztül hozza közelebb a tudományt az SZTE

    Több mint 500 programon keresztül hozza közelebb a tudományt az SZTE

    Több mint ötszáz programmal várja a látogatókat a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók éjszakáján, az események között látványos kísérletek, érdekes előadások, szabadulószobák, kiállítások, filmvetítések, társasjátékok, egészségügyi szűrések, kvízek és interaktív bemutatók is helyet kaptak – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

    A közlemény szerint a programsorozat idén is azt mutatja meg, hogy a tudomány nem feltétlenül előadótermekben kezdődik – lehet szabadulószoba-rejtvény, látványos kísérlet, társasjáték vagy akár saját készítésű mikrozöld is.

    A Molekuláris szabadulószoba – Szabadulj a DNS fogságából! a biológia világába kalauzol, míg más helyszíneken német nyelvtudásra, élettani ismeretekre vagy éppen álhírfelismerésre lesz szükség a kijutáshoz.

    Az ókor iránt érdeklődők pedig a tudomány és művészet világában próbálhatják ki magukat.

    A Kutatók éjszakája egyik fontos célja, hogy a tudományt játékos és közvetlen formában is közelebb vigye a látogatókhoz. A társasjátékos programok között kicsiknek és nagyoknak szóló antropológiai játszóház, interkulturális kommunikációs játék, valamint a római kori Alföld világát bemutató program is szerepel.

    A kvízek kínálata legalább ilyen sokszínű, az érdeklődők többek között álhírfelismerésben, márkaismeretben, kémiában, városi zöldfelületek témájában, történelmi étkezési szokásokban, nyelvészetben és az állat-, illetve növényvilágban tehetik próbára tudásukat.

    A programok között helyet kap táncház, könyvbörze és különleges technikai bemutató is, a Tanulmányi és Információs Központban például kazántúrán vehetnek részt azok, akik kíváncsiak, mi történik az egyetemi épület kulisszái mögött.

    Aki a látványos tudományt keresi, szintén számos programból választhat. A hideg bűvöletében és a Látványos fizikai kísérletek a fiókból című bemutatók kísérletekkel hozzák közelebb a természettudományokat, míg a FizShow a korábbi évekhez hasonlóan feltűnő és tanulságos élményt ígér.

    A kutatói és egészségügyi munka gyakorlati oldalába is betekintést engednek a programok. Lesz többek között vércukorszintmérés és annak oktatása, koleszterin- és trigliceridszint-mérés, hallás- és látásszűrés, valamint annak bemutatása is, hogy mi történik az erekben.

    A szimulációs eszközök mellett és a Sebegyesítés és varrattechnikák – in vitro bemutató a modern egészségügyi képzés egyes gyakorlati elemeit viszi közelebb a látogatókhoz.

    A zene kedvelőit az Az ütőhangszerek világa – világok ütőhangszerei című hangszerbemutató és ritmusjáték-workshop várja, míg a kémia iránt érdeklődők többek között a hatóanyagok színes kémiájával és az élelmiszerek kémikus szemmel történő vizsgálatával ismerkedhetnek meg.

    A részletes programok elérhetők a kutatokejszakaja.szte.hu honlapon és az SZTE Kutatók Éjszakája mobilalkalmazásban, a regisztráció is ezeken lehetséges, az angol nyelvű nézetben pedig külön is megjelennek azok a programok, amelyekre külföldi érdeklődőket is várnak.

    MTI

  • Méhek napja az SZTE Füvészkertben: izgalmas programokkal várják a látogatókat

    Méhek napja az SZTE Füvészkertben: izgalmas programokkal várják a látogatókat

    Különleges és ismeretterjesztő rendezvénnyel készül a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje: szeptember 26-án rendezik meg a Méhek napját, ahol az érdeklődők közelebbről is megismerkedhetnek a beporzók kulcsfontosságú szerepével és a méhészkedés rejtelmeivel.

    A látogatók számos interaktív programon és bemutatón vehetnek részt:

    • Méhészeti termékek és eszközök: Megtudhatják, mire jó a méhviasz, a pollen, a propolisz és a virágpor, valamint megismerhetik a méhészkedés során használt hagyományos és modern eszközöket.
    • Méhlegelő és megfigyelő kaptár: A vendégek felfedezhetik egy gazdag méhlegelő legfontosabb növényeit, és betekinthetnek egy működő megfigyelő kaptár belsejébe is, ahol akár a méhkirálynővel is találkozhatnak.
    • Ismeretterjesztő előadások: A rendezvényen érdekes szakmai előadások segítségével mélyíthetik el tudásukat a résztvevők.

    „Amikor a méhekre gondolunk, a legtöbben először a mézre asszociálunk, holott a méhek szerepe ennél jóval nagyobb. A munkájuk ott van a tavaszi virágzásban, a gyümölcsfák termékenységében, a kertek életében, a mezők gazdagságában. Ott van a természet láthatatlan egyensúlyában” – mutatott rá Dr. Szekeres András méhész.

    A tematikus napra ellátogatók nemcsak élményekkel gazdagodhatnak, hanem átfogó képet kaphatnak arról is, miért elengedhetetlenek a beporzók mindennapi életünk és az ökoszisztéma fenntartásához.

    A Dr. Szekeres Andrással készült teljes beszélgetés meghallgatható a SoundCloud felületén.

    Fotó: Szegedi Tudományegyetem Füvészkert / Facebook
  • Kvantum, robotika, űrkutatás: 133 program egy éjszakán

    Kvantum, robotika, űrkutatás: 133 program egy éjszakán

    A kvantumszámítógépektől a vörös lidércekig összesen 133 programmal várják az érdeklődőket a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat intézményei a Kutatók éjszakáján – közölte a szervezet.

    A közlemény szerint a szeptember 25-26-i rendezvénysorozaton a hálózat kilenc intézménye nyitja meg kapuit Budapesten, Debrecenben, Martonvásáron, Miskolcon, Sopronban és Szegeden.

    A látogatók laborlátogatások, kísérletek, interaktív bemutatók és előadások segítségével olyan kutatási helyszínekre is bepillanthatnak, amelyek ritkán nyílnak meg a nagyközönség előtt. Debrecenben, a HUN-REN Atommagkutató Intézetben többek között az aerogélek különleges tulajdonságai és a radioaktív sugárzás kerülnek a fókuszba, emellett ködkamrában az egyébként láthatatlan részecskék nyomai is megfigyelhetők lesznek.

    Sopronban a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai a Föld belsejétől a felsőlégkörig vezető jelenségeket mutatják be, így az ásványok és a földrengéshullámok mellett a különleges „vörös lidércekkel” is megismerkedhet a közönség.

    A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Agroverzum Tudományos Élményközpontjában a Mezőgazdasági Intézet távérzékelési kutatásait és azok mezőgazdasági alkalmazásait mutatják be.

    Budapesten, a HUN-REN SZTAKI-ban humanoid robotokkal, drónszimulációval, autonóm járművekkel és technikatörténeti érdekességekkel találkozhatnak az érdeklődők.

    A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a mesterséges intelligencia (MI) és a matematika kapcsolatát járják körül, kitérnek arra is, miként segítheti az MI a történelmi dokumentumok feldolgozását, és meddig juthat a legnehezebb matematikai problémák megoldásában.

    A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban az agykutatástól az anyagtudomány területéig kapcsolódóan számos program várja a látogatókat, akik bepillantást nyerhetnek egyebek mellett az elektroenkefalográfiás (EEG) vizsgálatokba, az őssejt- és a daganatellenes kutatásokba is – áll a közleményben.

    A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban elektronmikroszkópos vizsgálatok, vírusok, extracelluláris vezikulák, fotoszintézis és sejttenyészetek segítségével engednek bepillantást a biológiai kutatások világába.

    Budapesten a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban a látogatók a laborokba is beléphetnek. A kvantumtechnológia, a részecskefizika, a gravitációs hullámok és az űrkutatás egyaránt szerepel a bemutatott témák között.

    A Bay Zoltán Kutatóközpont három városban – Budapesten, Miskolcon és Szegeden – kapcsolódik be a Kutatók éjszakájába. Programjaik a 3D nyomtatástól és a robotikától a zöld kémián és az anyagvizsgálaton át a szimulációkig és a fenntarthatósági témákig terjednek.
    A tájékoztatás szerint több program előzetes regisztrációhoz vagy korhatárhoz kötött, ezért érdemes előre tájékozódni a részvétel feltételeiről az intézmények oldalain a https://hun-ren.hu/kutatok-ejszakaja-2026 linken.

    MTI

  • Lézer, VR és látványos kísérletek: megnyílik az ELI ALPS a látogatók előtt

    Lézer, VR és látványos kísérletek: megnyílik az ELI ALPS a látogatók előtt

    Megnyitja kapuit a szegedi ELI ALPS lézeres kutatóintézet szeptember utolsó péntekén, a Kutatók éjszakáján az érdeklődők előtt – tájékoztatta a tudományos intézmény az MTI-t.

    A közlemény szerint a látogatókat egyórás, kutatók által vezetett intézetbejárás várja, amelyen több állomáson keresztül ismerhetik meg a lézerfizika élvonalába tartozó, a többi között rendkívül rövid, attoszekundumos fényimpulzusok létrehozására is képes berendezésekkel vizsgálatot végző tudományos intézmény munkáját.

    A résztvevők betekintést kaphatnak a laboratóriumokban folyó kutatásokba, és első kézből hallhatnak arról, min dolgoznak az ELI tudományos munkatársai. Az előzetes jelentkezéshez kötött túrák során a látogatók a napelemparkot és a tavat is érintve arról is hallhatnak érdekességeket, hogyan gondoskodik egy csúcstechnológiás kutatóközpont a működéséhez szükséges energiáról.

    Az épületbejárás mellett a vendégek VR-szemüveggel virtuálisan is beléphetnek a laborokba, bepillanthatnak az optikai műhely munkájába, és néhány látványos kísérleten keresztül találkozhatnak a fizika jelenségeivel. Megismerhetik a lézer- és sugárvédelmi eszközöket, valamint a ködkamra működését, mikroszkóp alatt pedig az átokhínár sejtjeiben zajló, a fotoszintézishez kapcsolódó folyamatokat is megfigyelhetik. Aki kedvet érez hozzá, felöltheti a laboratóriumi védőfelszerelést. A részletes program itt olvasható el.

    Fotó: Dobóczky Zsolt