Kategória: Gazdaság

  • Az árrésstop megszüntetését sürgeti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

    Az árrésstop megszüntetését sürgeti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

    Az árrésstop megszüntetését sürgeti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mert álláspontja szerint arra sem az infláció ellen, sem a magyar vállalkozások versenyképessége érdekében nincs már szükség.

    Az MKIK az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében megjegyezték: a szabályozást a nyári hónapokban kellett volna megszüntetni, mert a zökkenőmentes átmenet feltételei akkor kedvezőbbek voltak. Átgondoltan előkészítve most sem veszélyeztetné az árstabilitást a kivezetés, a halogatás viszont növelné a gazdasági és üzleti kockázatokat, romolhatnak a vállalkozások alkalmazkodási, beruházási és fejlesztési lehetőségei – írták.

    A piaci torzulások főképp a kisebb vállalkozásokat a vidéki kereskedelmi hálózatot sújtják, a nagyobb, akár külföldi hátterű áruházláncok kompenzálhatják a veszteségeiket más termékcsoportokon. A vállalkozásoknak kiszámítható működési környezetre van szükségük, de a fogyasztóknak is érdeke, hogy ismét a természetes piaci viszonyok érvényesüljenek, mert így az árviszonyok is stabilizálódhatnak – tették hozzá.

    A közlemény szerint a kamara már az év elején jelezte, hogy a közvetlen árszabályozási beavatkozások nem lehetnek tartósak, legfeljebb rövid távon segíthetnek a fogyasztói árak mérséklésében. A szakmai szervezetek ugyancsak megerősítették, hogy a kedvezőbb inflációs folyamatoknak és a termelői árak csökkenésének köszönhetően nincs már akadálya a kivezetésnek – hangsúlyozták.

    Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke már júniusban jelezte, hogy az árrésstopok kivezetése nem veszélyeztetné a jegybanki inflációs célt, majd az Országos Kereskedelmi Szövetség és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet is a megszüntetés mellett állt ki. Az árrésstopot az előző kormány az élelmiszerárak csökkentése és a családok védelme érdekében vezette be 2025 márciusában. Kármán András pénzügyminiszter az áprilisi parlamenti választás után közölte, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti az árrésstopot, de júniusban a tárca úgy nyilatkozott, hogy a megszüntetés egyelőre nincs napirenden.

    MTI

  • Megdobta a Revolut a hazai bankszámlák és bankkártyák számát

    Megdobta a Revolut a hazai bankszámlák és bankkártyák számát

    Látványos növekedést hozott az itthon vezetett bankszámlák és a kibocsátott bankkártyák számában a Revolut magyarországi ügyfeleinek migrációja – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A jegybank adatai szerint a második negyedév végén már több mint 11,67 millió lakossági fizetési számlát vezettek Magyarországon, bő kétmillióval többet, mint három hónappal korábban. Az ügyfelek áthelyezésének hatása tükröződik a mobiltárcás fizetési forgalom megugrásán is.

    Hozzávetőleg kétmillió új bankszámla jelent meg a hazai piacon azzal, hogy a Revolut Bank június végével lezárta a magyarországi ügyfelek áthelyezését a hazai fióktelephez – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

    Látványos a növekedés a bankkártyáknál is

    A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az itthon vezetett lakossági fizetési számlák száma június végén megközelítette a 11,676 milliót, ami 2,03 millióval – 21 százalékkal – több a március végi mennyiségnél. Éves alapon ennél is gyorsabb, 23,7 százalékos az emelkedés, de ennek a túlnyomó részét is a Revolut-számlák nyár eleji migrációja adta. Az MNB adatai szerint az itthon kibocsátott fizetési kártyák száma szintén látványos mértékben, 28,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, és június végén már megközelítette a 13,2 milliót.

    Az, hogy a magyarországi Revolut-ügyfelek áthelyezése bő kétmillióval emelte az itthon vezetett lakossági számlák számát, nem különösebben meglepő, hiszen a pénzügyi szolgáltató is hasonló méretű, érintett ügyfélkörről számolt be korábban. A bankkártyák számánál látható növekedésben ugyanakkor szerepe lehet annak is, hogy egyre több a fizikai formában nem létező, virtuális bankkártya is a piacon, amelyek szintén megjelennek a jegybanki statisztikában – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Ritkábban, de több pénzt veszünk fel

    A jegybank adatai szerint továbbra is jó ütemben emelkedik a kártyás vásárlási forgalom. Az itthon kibocsátott kártyákkal végrehajtott bel- és külföldi tranzakciók száma a második negyedévben meghaladta az 587,5 milliót, ami 10,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Közben a kártyás vásárlási forgalom 16,8 százalékkal, 6 756,5 milliárd forintra emelkedett.

    A belföldi bankkártyás készpénzfelvételek száma viszont – emeli ki Gergely Péter – 6,3 százalékkal, 19,88 millióra csökkent éves összevetésben. Ezzel párhuzamosan a tranzakciók értéke 7,1 százalékkal, 2 512,8 milliárd forint közelébe nőtt, ami részben azzal is magyarázható lehet, hogy a havi ingyenes készpénzfelvételi limit február elsejétől a korábbi duplájára, 300 000 forintra emelkedett. Mindezek nyomán az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg 14,3 százalékkal, 126 405 forintra nőtt.

    A mobiltárcás vásárlási forgalomnál szintén érződik a Revolut-migráció hatása: a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma éves összevetésben közel a duplájára, 5,4 millió közelébe ugrott. A bel- és külföldi vásárlások értéke eközben 45,7 százalékkal, 2 456,8 milliárd forintra nőtt, és bő egyharmadával emelkedett a tranzakciók száma is.

  • Nem változtak az üzemanyagárak: maradt a benzin és a gázolaj pénteki ára

    Nem változtak az üzemanyagárak: maradt a benzin és a gázolaj pénteki ára

    Nem változtak hétfőn az üzemanyagárak a pénteki országos átlagokhoz képest, így a 95-ös benzin és a gázolaj ára is változatlan maradt.

    A mai országos átlagok alapján a benzin és a gázolaj ára a következő:

    95-ös benzin: 626 Ft/liter

    Gázolaj: 701 Ft/liter

  • Vitézy Dávid: augusztus végére befejeződik az 5-ös főút Szeged bevezető szakaszának bővítése

    Vitézy Dávid: augusztus végére befejeződik az 5-ös főút Szeged bevezető szakaszának bővítése

    Augusztus végére befejeződik az 5-ös főút Szeged bevezető szakaszának bővítése: az M43-as autópálya lehajtójától Szegedig végig 2×2 sávon haladhat majd a forgalom – közölte Vitézy Dávid szerdán.

    A közlekedési és beruházási miniszter a Facebook oldalán közzétett bejegyzésben ismertette, hogy a tárca és jogelődje megbízásából a Colas 2,2 kilométeren végzett kapacitásbővítést 5,3 milliárd forint értékben.

    A sávbővítés mellett új körforgalom, irányonként egy-egy buszöböl és tengelysúlymérő öböl épült, a teljes szakasz új közvilágítást kapott. Az 502-es út és az M43-as autópálya között új kerékpárút is létesült, amelyet az autópálya alatt vezettek át.

    Már csak a kisebb hibajavítások és a műszaki átadás-átvétel van hátra, augusztus 28-án napközben pedig beáll a végleges, 2×2 sávos forgalmi rend.

    A miniszter kiemelte, hogy a fejlesztés mindenekelőtt a szegediek és a környékről naponta bejárók életét teszi könnyebbé: nagyobb kapacitást, biztonságosabb és kiszámíthatóbb közlekedést jelent. Emellett jobban kiszolgálja az egyetemi Science Park és a környék új ipari területeinek növekvő forgalmát is.

    Vitézy Dávid a munkák befejezéséig a térségben közlekedők türelmét és megértését kérte a bejegyzésben, hangsúlyozva, hogy a fejlesztés az ő érdeküket szolgálja rövid és hosszútávon egyaránt.

    Forrás: MTI

  • Vitézy Dávid: még idén megszüntetik a lassújeleket a Kiskunfélegyháza és Gátér közötti vasúti pályán

    Vitézy Dávid: még idén megszüntetik a lassújeleket a Kiskunfélegyháza és Gátér közötti vasúti pályán

    Még idén megszüntetik a lassújeleket a Kiskunfélegyháza és Gátér közötti vasúti pályán, ezen a szakaszon a felújítás költsége nettó 1,4 milliárd forint – közölte a közlekedési és beruházási miniszter pénteken a Facebook-oldalán.

    Vitézy Dávid posztjában elmondta, hogy a MÁV munkatársai augusztus 3-án kezdtek dolgozni a Kiskunfélegyháza-Szentes regionális vasútvonal pályafelújításán, amelynek célja, hogy Kiskunfélegyháza és Gátér között a pályasebességet a mostani 30 kilométerről az eredeti óránkénti 60 kilométerre lehessen emelni. A felújítással 8 perccel csökken a menetidő.

    Hozzátette, a MÁV munkatársai az érintett szakaszon teljesen lecserélik a síneket, az elhasználódott betonaljakat és az útátjárókat, néhány földutat egy-egy napra le is zárnak.

    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkálatok miatt december 11-ig buszok pótolják a vonatokat Kiskunfélegyháza és Szentes között. A buszok nem pont a vasúti megállókban állnak meg, a részletekről a MÁV hirdetményében lehet tájékozódni.

    A miniszter felidézte, hogy a július 22-én bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően a magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében az egész országban korszerűsítik a leromlott vasúti infrastruktúrát.

    A fő- és mellékvonalak rendszeres felújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a pálya állapotának minősége megtartható legyen. „A célunk, hogy ahol csak lehet, felszámoljuk a sebességkorlátozásokat, minőségi körülményeket, valamint jobb utazási élményt teremtsünk az utasok számára” – fogalmazott Vitézy Dávid a közösségi oldalán.

  • A fenntartható turizmus fejlesztéséhez várnak ötleteket a helybeliektől Szegeden

    A fenntartható turizmus fejlesztéséhez várnak ötleteket a helybeliektől Szegeden

    A fenntartható turizmus fejlesztéséhez várnak ötleteket a helybeliektől Szegeden, a kampány célja, hogy segítse az érkező vendégek számára a város mélyebb, tartalmasabb megismerését – tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t.

    A közlemény szerint a kezdeményezés mögött az idegenforgalomban terjedő újturizmus koncepciója áll. Ez a turistákat inkább látogatóként kezeli: olyan, felfedezésre és új élményekre vágyó, nyitott emberekként, akik nem csupán fényképet szeretnének készíteni a fő látványosság előtt, hanem kíváncsiak a meglátogatott hely identitására és történeteire, és kapcsolatot keresnek azokkal az emberekkel, városlakókkal, akik az adott helyet élővé teszik.

    Az Interreg Duna Régió program keretében futó projektben hét témában várják a szegediek ajánlásait. Arra kíváncsiak például, hogy hol és mit érdemes csinálnia annak, aki békére, csöndre, vagy épp ellenkezőleg, pezsgésre vágyik, miként érdemes a várost járni kisgyerekekkel, de izgalmas kérdés az is, hogy merre induljon, aki a szépséget keresi Szegeden.

    A párbeszéd már elkezdődött, az elmúlt hetekben sok szegedivel készült interjú a legfontosabb témákról. Az így összegyűjtött ötletekből készült videókat inspirációként folyamatosan közzéteszik a közösségi médiában. A beérkezett ajánlások legjobbjaiból pedig a látogatóknak szóló weboldalt készítenek, ahol a tippek jól kereshetők lesznek, és érdemben segítik a vendégek tájékozódását – áll a közleményben.

  • Vitézy Dávid: 570 kilométernyi országos fő- és mellékút újul meg az idén

    Vitézy Dávid: 570 kilométernyi országos fő- és mellékút újul meg az idén

    Idén 210 helyszínen összesen 570 kilométernyi országos fő- és mellékút újul meg csaknem 149 milliárd forintból – közölte a közlekedési és beruházási miniszter kedden a Facebook-oldalán.

    Vitézy Dávid jelezte: az összes projekt közül 114 úgynevezett TOP Plusz EU-s forrásból valósul meg, mintegy 58,1 milliárd forint értékben, és 324 kilométernyi utat érint, vagyis az idén megújuló úthálózat közel 57 százalékát. „Ez is mutatja, mennyire fontos az ország számára, hogy a nekünk járó uniós forrásokat megkapjuk és azokat, ha az lehetséges, például falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak felújítására fordítsuk” – értékelt.

    A miniszter tájékoztatása szerint a legtöbb beruházás néhány kilométeres útszakaszt érint. Hangsúlyozta: egy 2-3 kilométeres útfelújítás talán nem tűnik országos jelentőségű beruházásnak, az ott élőknek viszont, akik akár évtizedek óta várnak rá, nagyon is az.

    Idén nincs olyan megye Magyarországon, ahol ne dolgoznának közúti beruházáson: Borsod-Abaúj-Zemplénben 23, Pest megyében 21, Szabolcs-Szatmár-Beregben 19, Hevesben 18, Vasban 15, Nógrádban 13, Bács-Kiskunban és Zalában 12-12, Jász-Nagykun-Szolnokban 11, Baranyában, Hajdú-Biharban és Komárom-Esztergomban 9-9, Csongrád-Csanádban és Veszprémben 8-8, Békésben 7, Győr-Moson-Sopronban 6, Fejérben 5, Tolnában 4, Somogyban pedig 1 projekt szerepel az idei programban – ismertette.

    Vitézy Dávid kitért arra is, hogy a legtöbb helyen nem csupán egyszerű aszfaltozás, hanem teljes pályaszerkezeti megerősítés történik, ezek a beavatkozások hosszú távon is biztonságosabbá és tartósabbá teszik az ország útjait.

    Emlékeztetett:

    az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a közlekedési források jelentős részét néhány kiemelt beruházásra és az autópálya-koncesszióra fordították, miközben a magyar emberek által nap mint nap használt országos fő- és mellékutak állapota folyamatosan romlott.

    2024-ben a Magyar Közút a teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljes körűen felújítani, miközben a 2026-os választások előtt még 76 milliárd forinttal megemelték a Mohácsi Duna-híd költségvetését. Ekkora összegből közel 400 kilométernyi mellékút újulhatott volna meg országszerte – tette hozzá

    „Nem kampányszerű útépítésekben gondolkodunk. Olyan, több évre előre tervezhető országos útfelújítási programot alkotunk, amelyhez a hazai források mellett a hazahozott európai uniós forrásokat is bevonjuk, hogy ne néhány kiválasztott útszakasz, hanem fokozatosan az egész ország közúthálózata kerüljön jobb állapotba” – fogalmazott Vitézy Dávid.

    Forrás: MTI